Jogerős ítélet az aszódi rablógyilkosság ügyében

Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt K. R. és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. A harmadrendű vádlottal szemben kiszabott 3 évi szabadságvesztést fegyház helyett börtönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a másodrendű vádlottal szemben kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház. Egyebekben az elsőfokú ítéletet mindhárom vádlott tekintetében helybenhagyta azzal, hogy a letartóztatásaik időpontjait pontosította az időközben foganatba vett jogerős szabadságvesztéseikre tekintettel. Ezzel az eljárás mindhárom terhettel szemben jogerősen befejeződött.

A Budapest Környéki Törvényszék a 2023. december 13. napján kihirdetett ítéletével

- K. R. elsőrendű vádlottat mint visszaesőt bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettében, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében és garázdaság vétségében, ezért őt halmazati büntetésül 22 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az elsőrendű vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra;

- K. J. másodrendű vádlottat mint többszörös visszaesőt bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettében, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a másodrendű vádlott feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja 25 év;

- H. J. harmadrendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében és bűnsegédként elkövetett magánlaksértés bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 3 év fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a harmadrendű vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az elsőrendű vádlott nagybátyja a másodrendű vádlottnak. Velük egy háztartásban élt az elsőrendű vádlott barátnője, a harmadrendű vádlott. Mindkét férfi terhelt ismerte a cselekmény idején 73 éves sértettet, aki bár szív- és érrendszeri betegséggel küzdött, önállóan látta el magát.

2020. augusztus 22-én a vádlottak alkoholt fogyasztottak, majd megbeszélték, hogy pénzszerzési céllal felkeresik a sértettet, akivel szemben erőszak alkalmazását is kilátásba helyezték. Amikor az idős férfi házához értek, a női terhelt az utcán maradt, hogy megfigyeléssel biztosítsa a helyszínt. Ezt követően a másik két vádlott bement a házba, majd az ágyon fekvő sértettet megütötték. Ezután az elsőrendű vádlott a sértettet egy bicskával több helyen megsebesítette, illetve egy villával is megszúrta. A terheltek még különböző módon bántalmazták a sértettet, aki eleinte próbált védekezni, de idővel az őt ért ütések miatt már a mozgásra is képtelenné vált. Végül a terheltek magára hagyták a sértettet és 32.000 forint készpénzzel, valamint egy zenedobozzal távoztak az idős férfi otthonából. A sértett az őt ért bántalmazást követően nem sokkal életét vesztette. A férfi holttestét testvére találta meg 2020. augusztus 24-én.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész a harmadrendű vádlott vonatkozásában tudomásul vette, azonban az elsőrendű vádlottal szemben életfogytig terjedő szabadságvesztés kiszabásáért, a másodrendű vádlottnak a feltételes szabadságból való kizárásáért, míg az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért, a másodrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, a harmadrendű vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek.

A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami hatályon kívül helyezést eredményezett volna, a főügyészség által hiányolt alakszerű határozatot is meghozta az elsőfokú bíróság az ügyek egyesítéséről.

A törvényszék által megállapított tényállásban csak a személyi részt kellett pontosítani a terheltek további elítéléseivel kapcsolatban. Egyébként a törvényszék helyesen mérlegelte és értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat és megalapozott tényállást állapított meg. Az objektív bizonyítékok, különösen a szakértői vélemények, a harmadrendű vádlott vallomása és a tanúvallomások alapján az első- és a másodrendű vádlott is szavahihetetlennek bizonyult. A törvényszék túlnyomórészt törvényesen minősítette a vádlottak cselekményeit. Azokat csak annyiban kellett pontosítani, hogy a vádlottak nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal követték el az emberölést, nem kívánták, csak belenyugodtak abba, hogy a bántalmazás következtében az idős sértett meghalhat. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben is, hogy a harmadrenű vádlott felelőssége megáll a csoportos rablásnál, tekintettel arra, hogy a vádlott társai az előzetesen megbeszélteket túllépve nem csak bántalmazták, hanem megölték az idős sértettet. A magánlaksértés miatti felelősségre vonásnak sem volt akadálya, mivel a sértett hozzátartozója e körben joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

A másodfokú bíróság a kiszabott büntetésekkel is egyetértett, sem a súlyosításukra, sem az enyhítésükre nem látott törvényes alapot, kivéve a harmadrendű vádlottat, az ő esetében eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot állapított meg. Az elsőrendű vádlott visszaeső, a másodrendű vádlott többszörös visszaeső, ők e minőségüket megalapozóan is büntetettek. A másodrendű vádlott volt a domináns kettejük közül, a harmadrendű vádlott pedig végképp alárendelt helyzetben volt az egész csoportban. Az első- és a másodrendű vádlottak társadalomra veszélyességére figyelemmel az elsőfokú bíróságon által kiszabott büntetések belső arányosság fennáll, de az ítélőtábla mindkettőjüknél lehetőséget látott a feltételes szabadság lehetőségének a biztosítására, részben a kiskorú gyermekeikre tekintettel.

Budapest, 2024. június 19.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

CsatolmányMéret
530.64 KB