Ugrás a tartalomhoz

„Nyitrakoros” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
42 704 szerkesztés
a →‎Források: források --> jegyzetek AWB
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
33. sor: 33. sor:
Koros egyike a Nyitravidék legrégibb településeinek. Már a [[Nagymorva Birodalom]] idején település volt itt. A [[11. század]]ban már önálló plébánia és két templom állt ezen a helyen, az egyik [[Szent Miklós]], a másik [[Szűz Mária]] tiszteletére szentelve. Az előbbi a falu alsó részén állt, azonban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Helyette [[1240]] körül új templom épült, melyet [[Szűz Mária]] tiszteletére szenteltek. A templomot [[1285]]-ben említi írott forrás.
Koros egyike a Nyitravidék legrégibb településeinek. Már a [[Nagymorva Birodalom]] idején település volt itt. A [[11. század]]ban már önálló plébánia és két templom állt ezen a helyen, az egyik [[Szent Miklós]], a másik [[Szűz Mária]] tiszteletére szentelve. Az előbbi a falu alsó részén állt, azonban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Helyette [[1240]] körül új templom épült, melyet [[Szűz Mária]] tiszteletére szenteltek. A templomot [[1285]]-ben említi írott forrás.


A falut [[1235]]-ben említik először, amikor [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király a tapolcsányi uradalmat szolgálataiért a Türje nembeli Dénesnek adja. Az oklevél leírja a birtok határát és a szomszédos települések között Koros is szerepel. [[1244]]-ben ''"Krus"'', [[1285]]-ben ''"Korus"'', [[1312]]-ben ''"Koros"'' néven említik. A [[nyitrai káptalan]] birtoka volt, majd a [[12. század]]tól a [[17. század]]ig a [[Korossy család]] a földesura. [[1641]]-ben a Berényi család, [[1676]]-ban a Géczy-[[Soós család]], [[1839]]-ben a [[Zay család]], [[1878]]-ban a [[Springer család]] szerzett birtokot a községben. A [[19. század]]ban a [[Nemeshegyi család]] birtoka. [[1715]]-ben 14 adózó háztartása volt. [[1787]]-ben 60 házában 623 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A falut [[1235]]-ben említik először, amikor [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király a tapolcsányi uradalmat szolgálataiért a [[Türje nembeli Dénes]]nek adja. Az oklevél leírja a birtok határát és a szomszédos települések között Koros is szerepel. [[1244]]-ben ''"Krus"'', [[1285]]-ben ''"Korus"'', [[1312]]-ben ''"Koros"'' néven említik. A [[nyitrai káptalan]] birtoka volt, majd a [[12. század]]tól a [[17. század]]ig a [[Korossy család]] a földesura. [[1641]]-ben a Berényi család, [[1676]]-ban a Géczy-[[Soós család]], [[1839]]-ben a [[Zay család]], [[1878]]-ban a [[Springer család]] szerzett birtokot a községben. A [[19. század]]ban a [[Nemeshegyi család]] birtoka. [[1715]]-ben 14 adózó háztartása volt. [[1787]]-ben 60 házában 623 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.


A hozzá tartozó Alsóhelbény [[1328]]-ban tűnik fel az írott forrásokban. A Rajcsányi család és a nyitrai püspökség birtoka volt. Később a Korossy családé, majd a [[17. század]]tól a Berényieké. A [[18. század]]ban a Klobusiczky és más családok birtoka. A 19. században a Zay, Zichy és Ujfalussy családok a birtokosai. Lakói mezőgazdaságból, kosárfonásból éltek. [[1964]]-ben csatolták Nyitrakoroshoz.
A hozzá tartozó Alsóhelbény [[1328]]-ban tűnik fel az írott forrásokban. A Rajcsányi család és a nyitrai püspökség birtoka volt. Később a Korossy családé, majd a [[17. század]]tól a Berényieké. A [[18. század]]ban a Klobusiczky és más családok birtoka. A 19. században a Zay, Zichy és Ujfalussy családok a birtokosai. Lakói mezőgazdaságból, kosárfonásból éltek. [[1964]]-ben csatolták Nyitrakoroshoz.
59. sor: 59. sor:
* Itt hunyt el 1915. szeptember 15-én [[Sőtér Kálmán]] (Schrinff) méhész, méhészeti szakíró.
* Itt hunyt el 1915. szeptember 15-én [[Sőtér Kálmán]] (Schrinff) méhész, méhészeti szakíró.


== Források ==
== Jegyzetek ==
⚫
* [[Ilkó Krisztina]] 2019: Nyitra-vidéki falképfestészet a középkorban.
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

== Források ==
⚫
* [[Ilkó Krisztina]] 2019: Nyitra-vidéki falképfestészet a középkorban


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap jelenlegi, 2024. február 9., 13:08-kori változata

Nyitrakoros (Krušovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1158
PolgármesterIvan Hubinský
Irányítószám956 31
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség1745 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület13,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 46″, k. h. 18° 12′ 39″48.596111°N 18.210833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 46″, k. h. 18° 12′ 39″48.596111°N 18.210833°E
Nyitrakoros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrakoros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrakoros (szlovákul Krušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 4 km-re északkeletre, a Bebrava jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Koros egyike a Nyitravidék legrégibb településeinek. Már a Nagymorva Birodalom idején település volt itt. A 11. században már önálló plébánia és két templom állt ezen a helyen, az egyik Szent Miklós, a másik Szűz Mária tiszteletére szentelve. Az előbbi a falu alsó részén állt, azonban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Helyette 1240 körül új templom épült, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A templomot 1285-ben említi írott forrás.

A falut 1235-ben említik először, amikor IV. Béla király a tapolcsányi uradalmat szolgálataiért a Türje nembeli Dénesnek adja. Az oklevél leírja a birtok határát és a szomszédos települések között Koros is szerepel. 1244-ben "Krus", 1285-ben "Korus", 1312-ben "Koros" néven említik. A nyitrai káptalan birtoka volt, majd a 12. századtól a 17. századig a Korossy család a földesura. 1641-ben a Berényi család, 1676-ban a Géczy-Soós család, 1839-ben a Zay család, 1878-ban a Springer család szerzett birtokot a községben. A 19. században a Nemeshegyi család birtoka. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1787-ben 60 házában 623 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

A hozzá tartozó Alsóhelbény 1328-ban tűnik fel az írott forrásokban. A Rajcsányi család és a nyitrai püspökség birtoka volt. Később a Korossy családé, majd a 17. századtól a Berényieké. A 18. században a Klobusiczky és más családok birtoka. A 19. században a Zay, Zichy és Ujfalussy családok a birtokosai. Lakói mezőgazdaságból, kosárfonásból éltek. 1964-ben csatolták Nyitrakoroshoz.

Vályi András szerint "KOROS Krussovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai G. Berényi, és Klobusiczky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapoltsánhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, mint vagyonnyai."[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. 1976–1990 között Nagytapolcsányhoz tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1208 lakosából 1113 szlovák, 70 magyar és 24 német.

2001-ben 1730 lakosából 1713 szlovák volt.

2011-ben 1746 lakosából 1642 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. A 18. században Rudnay Sándor, a későbbi esztergomi érsek átépíttette. Főoltára a 19. század második felében készült.
  • A Berényi-kastély 1830-ban épült, mai formáját az 1906. évi átépítéssel nyerte el.
  • A Szent Család-kápolna 1872-ben épült.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitrakoros&oldid=26869798”