Nyitrakoros
Nyitrakoros (Krušovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Nagytapolcsányi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1158 |
Polgármester | Ivan Hubinský |
Irányítószám | 956 31 |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | TO |
Népesség | |
Teljes népesség | 1745 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 131 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 176 m |
Terület | 13,33 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 35′ 46″, k. h. 18° 12′ 39″48.596111°N 18.210833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 46″, k. h. 18° 12′ 39″48.596111°N 18.210833°E | |
Nyitrakoros weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrakoros témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nyitrakoros (szlovákul Krušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 4 km-re északkeletre, a Bebrava jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Koros egyike a Nyitravidék legrégibb településeinek. Már a Nagymorva Birodalom idején település volt itt. A 11. században már önálló plébánia és két templom állt ezen a helyen, az egyik Szent Miklós, a másik Szűz Mária tiszteletére szentelve. Az előbbi a falu alsó részén állt, azonban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Helyette 1240 körül új templom épült, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A templomot 1285-ben említi írott forrás.
A falut 1235-ben említik először, amikor IV. Béla király a tapolcsányi uradalmat szolgálataiért a Türje nembeli Dénesnek adja. Az oklevél leírja a birtok határát és a szomszédos települések között Koros is szerepel. 1244-ben "Krus", 1285-ben "Korus", 1312-ben "Koros" néven említik. A nyitrai káptalan birtoka volt, majd a 12. századtól a 17. századig a Korossy család a földesura. 1641-ben a Berényi család, 1676-ban a Géczy-Soós család, 1839-ben a Zay család, 1878-ban a Springer család szerzett birtokot a községben. A 19. században a Nemeshegyi család birtoka. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1787-ben 60 házában 623 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A hozzá tartozó Alsóhelbény 1328-ban tűnik fel az írott forrásokban. A Rajcsányi család és a nyitrai püspökség birtoka volt. Később a Korossy családé, majd a 17. századtól a Berényieké. A 18. században a Klobusiczky és más családok birtoka. A 19. században a Zay, Zichy és Ujfalussy családok a birtokosai. Lakói mezőgazdaságból, kosárfonásból éltek. 1964-ben csatolták Nyitrakoroshoz.
Vályi András szerint "KOROS Krussovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai G. Berényi, és Klobusiczky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapoltsánhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, mint vagyonnyai."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. 1976–1990 között Nagytapolcsányhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1208 lakosából 1113 szlovák, 70 magyar és 24 német.
2001-ben 1730 lakosából 1713 szlovák volt.
2011-ben 1746 lakosából 1642 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. A 18. században Rudnay Sándor, a későbbi esztergomi érsek átépíttette. Főoltára a 19. század második felében készült.
- A Berényi-kastély 1830-ban épült, mai formáját az 1906. évi átépítéssel nyerte el.
- A Szent Család-kápolna 1872-ben épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1650 körül Rezik János író, történész, filozófus, a kassai latin főiskola rektora, az eperjesi egyetem professzora.
- Itt született 1708. január 15-én Kelemen Antal egyházi író, a filozófia és teológia tanára a budai, egri, nagyszombati és győri egyetemeken.
- Itt született 1868. január 14-én Buzna Sándor egyházi festő.
- Itt hunyt el 1915. szeptember 15-én Sőtér Kálmán (Schrinff) méhész, méhészeti szakíró.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Források
[szerkesztés]- Ilkó Krisztina 2019: Nyitra-vidéki falképfestészet a középkorban