Ugrás a tartalomhoz

Aristide Maillol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aristide Maillol
Rippl-Rónai József festménye (1899)
Rippl-Rónai József festménye (1899)
SzületettAristides Maillol
1861. december 8.
Banyuls-sur-Mer
Elhunyt1944. szeptember 27. (82 évesen)
Banyuls-sur-Mer
Állampolgárságafrancia[1][2]
Nemzetiségekatalán
HázastársaClotilde Narcis (1873-1952)
Foglalkozásafestő
grafikus
szobrász
Iskolái
  • École nationale supérieure des Beaux-Arts
  • Académie Colarossi
Kitüntetéseia francia Becsületrend parancsnoka
Halál okaközúti baleset

Aristide Maillol aláírása
Aristide Maillol aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aristide Maillol témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aristide Maillol (katalánul Aristides Maillol) (Banyuls-sur-Mer, 1861. december 8. – Banyuls-sur-Mer, 1944. szeptember 27.) katalán származású francia szobrász, festő és grafikusművész. A franciaországi szobrászatban legnagyobb ellenfele Auguste Rodin, aki 20. századi európai szobrászatot jelentősen befolyásolta. A Nabis művészeti csoportosulás tagja.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

Korán eldöntötte, hogy festő szeretne lenni, 1881-ben Párizsba ment tanulni, nem vették fel mindjárt az École-de Beaux-Arts-ra, 1885-ben sikerült bejutnia, itt Jean-Léon Gérome és Alexandre Cabanel voltak a mesterei. Korai festményeit Paul Gauguin és Pierre Puvis de Chavannes hatása alatt festette, együtt tartott ő is a Pont-aveni iskola és a Nabis csoport festőivel a szimbolista és a pointillista stílus irányába.

Gauguin irányította érdeklődését a díszítő művészet felé, faliszőnyegek tervezésére biztatta. 1893-ban nyitott is Maillol egy nagy sikerű gobelin műhelyt szülővárosában, mely a gobelin-művészet megújítását jelentette. A maga készítette növényi festékekkel színezett szőnyegszériái igen népszerűek voltak. Ebben a műhelyben dolgozott Clotilde Narcis, Maillol majdani felesége és aktszobrainak modellje. Az 1890-es évek közepétől már kis viasz és terrakotta szobrokat kezdett formázni, majd a és bronz formázására is áttért, érdeklődése a szobrászat felé fordult és Párizsba költözött 1896-ban, immár feleségével együtt.

Szakított a Rodin hatása alatt elterjedt vázlatszerű, festőies, minden plasztikai komponálás nélküli iránnyal, Maillol erős szobrászati zártságra, a leegyszerűsített formák architektonikus felépítésére törekedett. Ebben a törekvésében erősen segítette a keleti, asszír és egyiptomi, az archaikus görög és a régi európai mesterek művészetének tanulmányozása. (Tapasztalatszerző útjait Gróf Harry Kessler (1868-1937) műgyűjtő, mecénás, író és diplomata támogatta.) A konstruktív szobrászati formák kezdeményezésével igen nagy szerep jutott Maillol-nek a modern szobrászat új utakra indításában és hatását az egész újabb szobrászgeneráció megérezte, ezzel Maillol a 20. századi modern szobrászművészet egyik úttörőjévé vált.

Fő témája a ruhátlan emberi test, főleg női aktok, általuk fejezi ki szimbolikus mondanivalóit. Ruhával fedett női alakjain (Flora) a textília szorosan simul a testre, nem bontja meg az alak tömegét. Hatása és jelentősége a szobrászat területén éppen az, ami Paul Cézanne szerepe a festészetben, egy áttörés, túllépés a naturalizmuson, de az impresszionizmuson is. Ismertebb szobrászművészeti alkotásaiból:

  • Biciklista (férfi akt, Harry Kessler gyűjteményében)
  • Ifjú (férfi akt, H. Kessler gyűjtemény)
Az éjszaka (Stuttgart, 1902)
  • Az éjszaka (női akt, 1902)
  • Bányászat
  • Meztelen nő
  • Kis ülő fürdőző
  • A forrás
  • Női torzó
  • Guggoló nő
  • Cézanne-szobor
  • A bánat
  • Pomona

Portrészobrai közül kiemelkedik pár női fej és Étienne Terrus (katalánul: Esteve Terrús) és Pierre-Auguste Renoir festők képmásai.

Szobrai láttán hamar felkarolták a párizsi műkereskedők is, kiállított Párizsban, Európa több országában és az Amerikai Egyesült Államokba is eljutott szoborkiállításaival. Jeles, magán- és közgyűjtemények őrzik munkáit, egyes alkotásai köztereket díszítenek. Ülő fürdő nő, Térdelő nő, Féltérdre ereszkedő női akt c. alkotásaiból a budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz egy-egy példányt.

Könyvillusztrációi közül legismertebbek Vergilius Eclogáihoz és Longosz Daphnis és Chloe című műveihez készített fametszetei.

Katalán identitását soha nem tagadta meg, a francia mellett a katalán nyelvet is beszélte.

Utazás közben autóbaleset következtében hunyt el.

Emlékezete

[szerkesztés]

Emlékezetére mind szülővárosában, mind Párizsban működtetnek Maillol-ról elnevezett múzeumokat, szobrai halála után is rendszeresen szerepelnek kiállításokon.

Köztéri szobraiból

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  2. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  3. Felállítva Barcelónában az 1992-es Olimpiai játékok tiszteletére.
  4. Felette plakát az aktuális kiállításhoz: „Avantgárd festőművészek Hamburgban 1890-1933 közt.”

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Artcyclopedia
  •  Cifka Péter: Maillol. 1861–1944; Corvina, Bp., 1965 (A művészet kiskönyvtára)
  • Passuth Krisztina: Le Corbusier, Maillol, Braque; Képzőművészeti Alap, Bp., 1970 (Az én múzeumom)
  • Harsányi Zoltán: Maillol; Gondolat, Bp., 1979 (Szemtől szemben)
  • Rippl-Rónai, Maillol. Egy művészbarátság története. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2014. december 17–2015. április 6. The story of a friendship. Exhibition at the Hungarian National Gallery, 17 December 2014–6 April 2015; szerk. Földi Eszter; Szépművészeti Múzeum–MNG, Bp., 2014 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)