Ugrás a tartalomhoz

Böhm Ferenc (bányamérnök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Böhm Ferenc
Született1881. január 23.[1]
Pécs
Elhunyt1940. július 1. (59 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásabányamérnök
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (6/5-1-21/22)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Böhm Ferenc (Pécs, 1881. január 23.Budapest, 1940. július 1.) bányamérnök, a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik legkiválóbb képviselője.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülővárosában érettségizett a ciszterci gimnáziumban.[4] Tanulmányait 1905-ben Selmecbányán fejezte be. Állami szolgálatát 1904-ben kezdte, 1916-ig több erdélyi ércbányánál; majd a Földtani Intézetnél, 1908-tól az erdélyi földgázkutatásnál működött. 1916-ban Budapestre a Pénzügyminisztériumba helyezték, ahol 1918-tól ő volt az összes kincstári bányászati és kohászati ügyek vezetője. 1920-1924 közt szabadságolták, ez idő alatt az Anglo-Persian Oil Company Ltd., illetve Hungarian Oil Syndicate kutatásainak vezetője volt. 1925-től ismét átvette a Pénzügyminisztérium bányászati főosztályának vezetését, majd 1934-ben állami kőszénbányászati igazgatását.

Budapesten hunyt el 61 éves korában, 1940. július 1-én.

Munkássága

[szerkesztés]

Legnagyobb érdeme a nagysármási földgázkutatás irányítása, valamint amerikai tapasztalatai alapján az erdélyi földgázterület gyűrődéses szerkezetének felismerése. Az első világháború utáni időkben az ő nevéhez fűződnek a Nagyalföldön megindított szénhidrogén-kutatások első eredményei. Fáradozásának eredményeképpen kapott az European Gas and Electric Company koncessziót a dunántúli szénhidrogén-kutatásra.

1925-től mint a Pénzügyminisztérium bányászati főosztályának vezetője újjászervezte a kincstári bányászatot (Komló, Recsk) és a bányászati szakoktatást.

Életének legkiemelkedőbb szakasza az 1907-1918-as évek közé esik, amikor mint a magyarországi szénhidrogén-kutatások legfőbb műszaki irányítója szép eredményeket ért el Erdélyben, a Mezőségen, a Morva-mezőn, Egbell környékén és a horvátországi Bujevicán.

Szakfolyóiratokban a kőolaj- és földgázbányászat köréből készült számos tanulmánya jelent meg. Eredményei elismeréseként több tudományos intézmény is tagjai sorába választotta.

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • A királyi kincstár által Nagysármás és Kissármás községek határán végeztetett mélyfúrások leírása (Bp., 1914)
  • A földgázkérdésről (Bányászati és Kohászati Lapok 1916)
  • Ásványolaj-, földgáz- és sóbányászat (Technikai fejlődésünk története 1867-1927 című gyűjteményes munka része, Budapest 1928)
  • A földgázbányászat Magyarországon 1935-ig (Bányászati és Kohászati Lapok, Budapest, 1939).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Életrajzi Lexikon
  • Papp Simon: Emlékbeszéd Böhm Ferenc választmányi tag felett (Földtani Közlemények, Budapest, 1941).