Herkulesfürdő

Herkulesfürdő (Băile Herculane, Herkulesbad)
Herkulesfürdő címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Rang	város
Községközpont	Băile Herculane
Beosztott falvak	Pecsenyeska
Polgármester	Nicușor Vasilescu (2008)
Irányítószám	325200
SIRUTA-kód	50923
Népesség
Népesség	2457 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	7 (0%, 2021)
Község népessége	3787 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	35,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m m
Terület	105,48 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″44.877222222222, 22.4175
Herkulesfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herkulesfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Herkulesfürdő (románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik.

Nevének eredete

Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.

Története

Hotel Cserna

A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült. 1734-ben fedezte fel a köszvényben szenvedő gróf Johann Andreas Hamilton osztrák altábornagy, aki III. Károly királynál elérte, hogy az ókori maradványokra építsenek fel egy katonák gyógyulását elősegítő katonai fürdőt. A Temesi Bánság kormányzója Kőmíves Pál Ádám temesvári orvosdoktor szakvéleményét is elküldte Bécsbe. Tatarczy Károly nagyvállalkozóhoz köthető Herkulesfürdő népszerűvé tétele. Tatarczy 1854-ben a Magyar Királyi Kincstártól bérbe vatte a falutól délre eső területet, hogy itt építtethesse fel a település balneológiai létesítményeit. Várossá akarta fejleszteni Herkulesfürdő új központját. A cseh Karlsbad (ma Karlovy Vary), a svájci Bad Ragaz és Baden fürdőházait tekintette mintának. 1854-ben megbízta Wilhelm von Doderer bécsi építészt hogy tervezzen meg egy elegáns fürdőhelyet. A Bánáti Határőrvidék parancsnoksága Maderspach Károly tervei alapján 1837-ben átadta azt a 41 méter fesztávolságú vonalrudas vashidat, amely összekötötte a szomszédos völgyben Temesvár-Orsova között kanyargó vasútvonalat az új városközponttal. A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.

1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.

1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.

A gyógyvizek összetétele és hatása

Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.

A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében.

Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.

Földrajza

Herkulesfürdő a Sisi-szikláról

Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.

A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.

A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.

A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.

Látnivalók

• A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.
• A műemlék épületek többsége nagyon leromlott, pusztuló állapotban van.
• Határában vízierőmű található a Cserna folyón.

Híres emberek

• Itt született 1833-ban Friedrich von Martini, svájci mérnök, a Martini-Henry puska megalkotója.
• Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész.
• Itt komponálta 1903-ban Pazeller Jakab világhírűvé lett hangversenykeringőjét, a Herkulesfürdői emléket.
• Itt született 1913. július 11-én Szécsi Ferenc, magyar színész, rendező, érdemes művész.
• Itt született 1954. április 1-én Vasile Didea, román ökölvívó.

További információk

• Katus Eszter – Ionut Stanescu: Út a pusztulásba: rablóprivatizálták és hagyták elrohadni az egykor világhírű magyar fürdőt Romániában 2023. július 19.
• Gurzó K. Enikő: Elszippantott vendégek, magyarnemzet.hu - 2019. április 27.
• Mészáros Tímea: Sisi kedvelt üdülőhelye ma már kísértetváros – Herkulesfürdő utolsó napjai, foter.ro - 2018. október 27.
• Komlós Attila: Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő, Hetedhéthatár - 2006. december 1.
• Băile Herculane Archiválva 2021. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, baile-herculane.ro (románul)
• Baile Herculane Archiválva 2021. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, herkulesbad.com (németül)
• Fürdőkultúra, mandadb.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Szapáry-fürdő