Ugrás a tartalomhoz

Portál:Miskolc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ma 2024. július 21., vasárnap, Dániel, Daniella névnapja van.


  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

Miskolc postatörténete a 18. század végén kezdődött. A várost sokáig nem érintették a postavonalak, a postaforgalmat csak Ónodon keresztül lehetett lebonyolítani. Az első miskolci postahivatal 1790-ben létesült, és ekkortól kezdve már a várost is érintették a postai útvonalak. A posta épülete (egyben a postamester lakóháza) eleinte kezdetleges körülményeket biztosított, az első elfogadható épület a mai Kazinczy és Batthyány utca sarkán álló épület volt. A vasút városba érkezése (később a távírda beolvasztása a postába) annyira megnövelte a postaforgalmat, ráadásul a nagy miskolci árvíz is megrongálta a postát, hogy szükségessé vált egy központi postaépület létesítése – igaz, még évtizedekig különböző bérleményekben működött a posta. Közben postahivatalok nyíltak Diósgyőrben, Hejőcsabán, a Tiszai pályaudvaron és a városban is.

A miskolci Postapalota 1937-re épült fel Wälder (Walder) Gyula és Reisch Adolf tervei alapján. Az épületet azóta többször is bővítették, de a Magyar Posta Rt. Miskolci Postaigazgatósága és az 1. sz. posta ma is az épületben működik (Kazinczy utca 16.). A sokáig összetett szolgáltatást nyújtó postaszervezetről 1990-ben levált a Műsorszóró Vállalat (ma Antenna Hungária Zrt.) és a Magyar Távközlési Rt. (ma Magyar Telekom Nyrt.).

Képbemutatószerkesztés 


Az 1878-as miskolci árvíz emlékműve a Szent Anna téren, Gárdos Aladár alkotása.

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 9 éve bezárt.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?


Ismert miskolciak évfordulói havi bontásbanszerkesztés 
Születések
  • 1951. július 2. – Pataky Attila zenész, az Edda Művek énekese
  • 1959. július 2. – Viszlai József építész, Miskolc főépítésze
  • 1951. július 3. – Káli Sándor politikus, Miskolc polgármestere
  • 1953. július 4. – Zselencz László „Zsöci” basszusgitáros, az Edda Művek és a Beatrice zenésze
  • 1894. július 6. – Gálffy Imre jogász, Miskolc polgármestere, Miskolc posztumusz díszpolgára
  • 1873. július 7. – Ferenczi Sándor orvos, pszichoanalitikus
  • 1996. július 9. – Gercsák Szabina U23-as Európa-, junior világ- és Európa-, ifjúsági olimpiai, világ- és Európa-bajnok cselgáncsozó
  • 1978. július 17. – V. Molnár Judit operaénekes
  • 1781. július 18. – Benke József színész, színházigazgató
  • 1951. július 18. – Drozsnyik István képzőművész, költő
  • 1972. július 19. – Aranyosi Péter Karinthy-gyűrűs, Miskolci Múzsa díjas humorista
  • 1968. július 19. – Hegedüs Andrea tanár, iskolaigazgató, politikus, országgyűlési képviselő
  • 1861. július 19. – Lányi Ernő tanár, karnagy, zeneszerző, zeneiskolai igazgató
  • 1947. július 21. – Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, költő, a Halhatatlanok Társulatának tagja
  • 1891. július 21. – Nyitray Dániel festő- és szobrászművész
  • 1920. július 22. – Seres János festőművész
  • 1775. július 23. – Dálnoky Nagy Sámuel főgimnáziumi tanár, költő
  • 1899. július 25. – Döbröczöni Kálmán festőművész
  • 1964. július 26. – Bogár János ultramaratoni futó
  • 1900. július 26. – Diószeghy Dániel kohómérnök, egyetemi tanár
  • 1977. július 27. – Veréb Krisztián olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes kajakozó
  • 1901. július 28. – Vándor Sándor karnagy, zeneszerző
  • 1945. július 31. – Antal Mátyás Liszt Ferenc és Bartók–Pásztory-díjas karmester
  • 1820. július 31. – Szűcs Miklós jogász, publicista


Halálozások
A lista szerkesztése


Szócikkválogatásszerkesztés 
Kossuth Lajos szobra az Erzsébet téren

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Cikkértékelésszerkesztés 
Miskolccal kapcsolatos szócikkek
cikkértékelő lapja
Miskolccal kapcsolatos
szócikkek
Fontosság
Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 13 9 0 0 0 22
Színvonalas 4 7 0 0 0 11
Teljes 12 68 6 1 0 87
Jól használható 9 274 12 3 0 298
Bővítendő 2 116 15 3 0 136
Vázlatos 0 8 6 2 0 16
Születő 0 11 6 1 0 18
Besorolt 40 493 45 10 0 588
Besorolatlan 0 1 0 0 126 127
Összesen 40 494 45 10 126 715

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v) • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Mályi téglagyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom •  Hiányzó híres emberek •  Sötétkapu (Miskolc) •