Tengerparttal nem rendelkező ország
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Landlocked_countries.svg/250px-Landlocked_countries.svg.png)
Tengerparttal nem rendelkező ország (angolul landlocked country) minden olyan állam, amelyet minden irányból szárazföld vesz körbe. 2012-ben 44, a vitatott státuszú államokkal (Koszovóval, Dél-Oszétiával, Hegyi-Karabahkal és a Dnyeszter Menti Köztársasággal, valamint a Seborga Hercegség mikronemzettel) együtt 49 ilyen ország létezett. Az ilyen státusz a történelem során mindig hátrányokkal járt, mert elvágta az országok lehetőségét a halászattól és a tengeri kereskedelem előnyeitől. A kereskedelem jelenleg egyre növekvő hányada bonyolódik vízi úton, nagy része tengereken. A part menti területek, régiók általában nagyobb népsűrűséggel és jobb gazdasággal rendelkeztek a tengertől elzárt társaiknál. Ezeket a hátrányokat elkerülendő, a legtöbb ország arra törekedett hogy legyen tengerparti határszakasza. A jelentősebb próbálkozások közé tartozott, amikor a Dunát nemzetközivé tették, amikor az első világháború után Lengyelország megkapta a lengyel folyosót; a Raguzai Köztársaság Neum városát önként az Oszmán Birodalomnak ajándékozta, csakhogy ne legyen közös határa Velencével - ez a terület most Bosznia-Hercegovina területéhez tartozik, amely segítségével tengeri kijárata van Horvátország belsejében.
Kétszeresen tengertől elzárt országok
[szerkesztés]Az ilyen országok attól különlegesek, hogy minden határszakaszukon olyan országok határolják őket, amelyek szintén nem rendelkeznek tengerparttal. Az egész világon csupán két ilyen ország van: Liechtenstein és Üzbegisztán. Az ilyen országok állampolgárainak legalább kétszer kell határt átlépniük, hogy tengerhez érjenek.
Megjegyzendő azonban, hogy az Üzbegisztánnal határos Kazahsztán és Türkmenisztán is rendelkezik „tengerparttal”, a Kaszpi-tenger mossa mindkét ország partját. Ez azonban nem része a világtengernek, hanem valójában egy hatalmas tó.
Majdnem tengerpart nélküli országok
[szerkesztés]Általában azokat az országokat szokták ide sorolni, ahol a teljes országhatárhoz képest a tengerpart hossza 5%-nál kevesebb. Ezek az országok csak egy keskeny szakaszon élhetnek a nyílt víz előnyeivel, gyakran csak korlátozott számú kikötőjük van.
Ilyen országok a következők (a kettőspont után a tengerpart aránya):
- Bosznia-Hercegovina: 1,4%,
- Irak: 1,6%,
- Jordánia: 1,6%,
- Kongói Demokratikus Köztársaság: 3%,
- Kongói Köztársaság: 3%,
- Togo: 3,3%,
- Szlovénia: 3,4%,
- Belgium: 4,6%.
Tengerparttal nem rendelkező országok listája
[szerkesztés]Afganisztán
Andorra
Ausztria
Azerbajdzsán
Bhután
Bolívia
Botswana
Burkina Faso
Burundi
Csád
Csehország
Dél-Szudán
Észak-Macedónia
Etiópia
Fehéroroszország
Kazahsztán
Kirgizisztán
Koszovó
Közép-afrikai Köztársaság
Laosz
Lesotho
Liechtenstein
Luxemburg
Malawi
Mali
Magyarország
Moldova
Mongólia
Nepál
Niger
Örményország
Paraguay
Ruanda
San Marino
Svájc
Szerbia
Szlovákia
Szváziföld
Tádzsikisztán
Türkmenisztán
Uganda
Üzbegisztán
Vatikán
Zambia
Zimbabwe