Ugrás a tartalomhoz

bánat

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbaːnɒt]

Főnév

bánat

  1. A bánat vagy szomorúság egyfajta emberi lelki állapot, érzelem, pszichikai fájdalomérzet, amelyet valamely veszteség, kilátástalan állapot vagy az egyén tehetetlenségérzete idézhet elő. A bánat vagy lelki fájdalom a velünk született emberi alapérzelmek egyike, a talán legklasszikusabb ekmani meghatározásban is a hat alapvető érzelem egyike, az öröm, a harag, a meglepődés, a félelem és az undor mellett. A többi primer, azaz az emberiségre egyetemlegesen jellemző érzelemhez hasonlóan a bánatélmény is spontán módon és jól felismerhetően tükröződik az ember arckifejezésén, mimikáján, gesztusain, testtartásán, viselkedésén, illetve a beszéd hangszínén, hanglejtésén, ha ezen megnyilvánulási formák némelyikét kulturális hatások és hagyományok korlátozottan szabályozzák (szabályozhatják) is. A bánat gyakori szomatológiai kísérőjelensége a sírás.

Szinonimák

Antonimák

Származékok

Etimológia

bán +‎ -at

Fordítások

Ragozás

bánat ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bánat bánatok
tárgyeset bánatot bánatokat
részes eset bánatnak bánatoknak
-val/-vel bánattal bánatokkal
-ért bánatért bánatokért
-vá/-vé bánattá bánatokká
-ig bánatig bánatokig
-ként bánatként bánatokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bánatban bánatokban
-on/-en/-ön bánaton bánatokon
-nál/-nél bánatnál bánatoknál
-ba/-be bánatba bánatokba
-ra/-re bánatra bánatokra
-hoz/-hez/-höz bánathoz bánatokhoz
-ból/-ből bánatból bánatokból
-ról/-ről bánatról bánatokról
-tól/-től bánattól bánatoktól
bánat birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bánatom bánataim
a te bánatod bánataid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bánata bánatai
a mi bánatunk bánataink
a ti bánatotok bánataitok
az ő bánatuk bánataik