Légzésfunkciós vizsgálatok

Asztma és más tüdő betegségek kivizsgálásának elengedhetetlen része a légzésfunkciós vizsgálat. A hörgők, légutak, hörgőcskék szűkületei egyedi be és kilégzési eltérést mutatnak. A légzésfunkciós vizsgálattal a gyakorlott szakorvos következtetni tud a háttérben meghúzódó betegég fajtájára ugyanúgy, mint a súlyosságára.

Asztma, COPD, poszt-COVID kivizsgálása mellett, a már alkalmazott kezelés hatékonyságának követésére, a kezelés optimális beállítására is, különböző légzésfunkciós vizsgálati lehetőségek állnak rendelkezésre.

Spirometria

A spirometria egy olyan légzésfunkciós vizsgálat, amellyel vizsgálhatjuk a tüdő térfogatát, a légzés minőségét, valamint a gázcsere és a keringés állapotát.

A légzésfunkciós vizsgálatról

A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) segítségével a tüdő működéséről kaphatunk átfogó képet. A vizsgálatot általában akkor írja elő az orvos, amikor a tünetek asztmára, krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD), esetleg tüdőhegesedésre (fibrózis) utalnak, de elvégzésére légúti betegségek állapotának követésénél is szükség van.

Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?

Légzészavar, heveny-rohamszerű köhögések, asztmaszerű tünetek alkalmával mindenképpen javasolt a vizsgálat elvégzése. Nehézlégzés, mellkasi nyomás, fulladásos rohamok esetén kezelőorvosunk valószínűleg szintén javasolni fogja a légzésfunkciós vizsgálatot.

Tekintettel arra, hogy a különböző eredetű légzészavarok jellegzetes, a normálistól eltérő görbét rajzolnak, a légzésfunkciós vizsgálat segítséget nyújt számos betegség kivizsgálásában, azaz további vizsgálatok tervezésében. A légzésfunkciós vizsgálat már akkor eltérést mutat, amikor tünetek még nem jelentkeznek.

A légzésfunkciós vizsgálat menete

A használt műszer a spirométer, mely felépítése szerint lehet zárt és félig-, vagy teljesen nyílt. A vizsgálat ülő, vagy álló testhelyzetben történik, becsipeszelt orral. A spirométerre egy eldobható szájcsutorát helyezünk és ezen keresztül kell az orvos utasításai alapján ki-be lélegeznünk. A műszer a maximális kapacitású belégzés utáni erőltetett kilégzés térfogatát, illetve áramlási sebességét nézni. A műszerrel összekötött számítógép összeveti a mért eredményeket az azonos korú, nemű, testsúlyú és magasságú személytől elvárható értékekkel és megjeleníti azt.

Tüdőkapacitás vizsgálata

A légzésfunkciós vizsgálat már akkor eltérést mutat, amikor tünetek még nem jelentkeznek. Mivel a szénanátha mellé többször kapcsolódik asztma, szükséges és ajánlott lehet szénanáthásoknak is a légzésfunkciós vizsgálat annak érdekében, hogy a kialakuló asztmát minél korábbi időben fel lehessen ismerni.

Alábbi betegségek esetén javasolt spirometriás vizsgálat:

És minden további esetben szakorvosi javaslat esetén!

Diffúziós kapacitásmérés

A tüdőgyulladás egyes szövődményei hagyományos légzésfunkciós vizsgálatokkal (spirometria) nem, vagy csak részlegesen mutathatók ki, ezért olyan vizsgáltra van szükség, amely nemcsak a tüdő kapacitását képes mérni, hanem pontos képet tud adni a légzés/gázcsere minőségéről, gyorsaságáról, és akadályozottságáról. Ezen értékek kimutatására alkalmas a diffúziós kapacitásmérés, amely egy néhány perces, beavatkozást sem igénylő módszer. Segítségével pontos képet kapunk a tüdőt érintő betegségek súlyosságáról.

Hogyan működik a diffúziós kapacitásmérés?

A vizsgálat során a páciens néhány percig egy speciális, a rendszer által kalibrált gázkeveréket lélegez be, majd a lélegzetét 10 másodpercre visszatartja, végül egy érzékelő eszközbe fújja ki a levegőt, aminek összetételét analizálja a számítógép. A tüdő megfelelő működésekor a gázkeverék egy része nagyon jól felszívódik, ellenkező esetben tüdőt érintő elváltozásokról (tüdőfibrózis, tüdőtágulás és a tüdőereket érintő betegségek) és azok mértékéről ad információt a vizsgálat.

A diffúziós kapacitásmérés az alábbi betegségek kialakulásakor javasolt:

Post Covid szindróma
Ismeretlen eredetű terhelési nehézlégzés
Tüdőhegesedés (fibrózis)
Tüdőfibrózis kialakulására hajlamositó gyógyszerek tartós alkalmazásánál
Tüdőtágulat, (Emphysema)
Tüdő ereket érintő betegségek
Dohányzás
Szisztémás autoimmun betegségek

Mikor van szükség a diffúziós kapacitásmérésre?

Amennyiben az alábbi panaszokat tapasztalja nyugalmi állapotban vagy terhelés hatására:

légszomj
köhögés
fulladás
mellkasi fájdalom

Az egyszerűbb légzésfunkciós vizsgálatok (spirometria)kizárólag a tüdő térfogatáról a légzés minőségéről, valamint a gázcsere és a keringés állapotáról szolgáltat információt, míg a diffúziós kapacitásmérő sokkal pontosabb eredményeket szolgáltat arról, hogy az oxigén milyen hatékonyan szállítódik a tüdőléghólyagokból a véráramba. Diffúziós kapacitásmérésre azért van szükség, hogy a légzési nehézségekkel küzdő betegek a megfelelő kezelésben részesüljenek.

Mire kell figyelni a mérés előtt?

A dohányzás során a normális értéknél több szénmonoxid lehet a szervezetben, emiatt a vizsgálat előtti 8 órában nem szabad rágyújtani, máskülönben ez erősen befolyásolja az eredményeket.

Kapcsolódó cikkünk

A téli születésű babák egészségesebbek?

A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.

Pletizmográfia

A pletizmográfia az egyik legösszetettebb légzésfunkciós vizsgálat, amely a hagyományos légzésfunkciós (spirometria) vizsgálatoknál jóval több információt szolgáltat az alsó légutak, ezen belül pedig a hörgők és a tüdő állapotáról.

A mérés során a páciens egy légmentesen zárt kabinban ül, ahol a kabinhoz kapcsolt rendszer a be- és kilégzés nyomásváltozásaiból számolja ki a tüdő paramétereit.

Hogyan működik a pletizmográf vizsgálat?

A mérés során a beteg egy légmentesen zárt, "telefonfülke" szerű, merev falú kabinban ül, és egy csutorán keresztül egy csőbe lélegzik, aminek a végén egy nyomásmérő retesz helyezkedik el. A kabin levegőjének a nyomása változik a légzés során a mellkas kitérésével, amit a kabin falában elhelyezett érzékeny nyomásmérő detektál. A két nyomás folyamatos mérésével meghatározható a tüdőben lévő teljes levegőmennyiség a légzés minden fázisában.

Miért különleges a pletizmográf más légzésfunkciós mérésekhez képest?

A légzésfunkciós mérések (spirometria, diffúziós kapacitásmérés) a ki- és belélegzett levegő mennyiségét és sebességét képes csak mérni, nem alkalmasak a teljes tüdőtérfogat pontos meghatározására. Teljes kilégzés korán is marad a tüdőben 1000-1200 ml levegő - úgynevezett reziduális volumen-, amit csak a pletizmográf képes csak mérni a funkcionális vizsgálatok közül.

Pletizmográf vizsgálat előnyei:

Légúti áramlási ellenállás mérése
Tüdőtérfogat meghatározása
Megkülönböztethető az obstruktív és restriktív tüdőbetegség
A zárt kabinban nem tud a levegő "kiszökni", mint a csutorával végzett vizsgálatoknál
Diffúziós kapacitásmérésre is képes