Ugrás a tartalomhoz

Szunyogszék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szunyogszék (Dumbrăvița)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségSzunyogszék
Rangközségközpont
Irányítószám507060
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód40937
Népesség
Népesség3862 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság7 (2011)[2]
Népsűrűség38,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság531 m
Terület99,1 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 09″, k. h. 25° 26′ 09″45.769167°N 25.435833°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 09″, k. h. 25° 26′ 09″45.769167°N 25.435833°E
Szunyogszék weboldala
SablonWikidataSegítség

Szunyogszék (Szunyogszeg, románul: Dumbrăvița vagy Dumbrăvița Bârsei, korábban Țințari, németül: Schnakendorf) falu Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Persányi-hegység lábánál, a Homoród-patak mellett fekszik, Feketehalomtól 9 km-re északra.

Története

[szerkesztés]

Először 1509-ben, Zwnyogzegh alakban említették. A Majláth család birtoka volt, amely a helységről vette nemesi előnevét is. 1512-ben egyik határköve Szent Miklóst ábrázolta.[3] 1518-ban országos vásár tartására kapott jogot. 1531-ben Szapolyai János elkobozta a Ferdinánd-párti Majláth Istvántól és Brassó városnak adományozta. Majláth időlegesen ismét visszaszerezte, de 1541-ben, újabb pártütése miatt újból elvesztette. 1546-ban fia, Gábor szerezte vissza ismét a családnak. 1594-ben Báthori Zsigmond újra Brassónak adta. 16071618-ban a Schonkbenk családé, később ismét Brassóé volt. A 1718. században szászok vagy magyarok is lakták, az 1658-as és 1683-as tatár pusztítások után csak románok. 1664-ben Apafi egyik részét Székely Mózesnek, a másik részét a Mikes családnak adományozta. Román lakói taksás jobbágyok voltak, akik földesúri szolgáltatásaikat pénzen váltották meg.[4] 1764 és 1851 között az orláti határőrezredhez, 1876 és 1925 között Fogaras vármegyéhez tartozott. Lakóinak fő jövedelemforrása a szarvasmarhatartás és a mészégetés[5] volt.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1850-ben 1588 lakosából 1562 volt román és 26 cigány nemzetiségű; 1588 ortodox vallású.
  • 2002-ben 3637 fő lakta, közülük 3182 volt román és 441 cigány nemzetiségű; 3469 ortodox, 73 evangéliumi keresztény és 45 adventista vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kvár, 1996, 480. o.
  4. George Maior: O pagină din luptele românilor cu sașii pe terenul social, cultural și economic. București, 1910, 30. o.
  5. V. I. Istrati: Valea Oltului cu împrejurimele ei din Ardeal sau amintiri din 1866–1870. București, 1926, 58. o.

Források

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]