Az Országos Bírósági Hivatal 2017. szeptember 10-15. között Bíróságtörténeti Hetet rendezett a Magyar Igazságügyi Akadémián, ahol október végéig bíróságtörténeti kiállítás mutatja be többek között az elsőfolyamodású bíróságok múltját. A régi korok jogalkotásának megtekintésre, tanulmányozásra érdemes munkái azonban itt, Fejér megyében is elérhetők.

 

A Székesfehérvári Törvényszék Könyvtára az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer tagjaként az ítélkező munkát hivatott szolgálni. Állományában az írott jogszabályok és a jogalkalmazást elősegítő kommentárok mellett számos olyan kiadvány található, mely múltunk lenyomataiként méltán nevezhető kincsnek.

 

„Mivelhogy a törvények kiszolgáltatásával a bírák vannak megbízva, a kik az őket megillető joghatóságnál fogva igazságos birálattal vizsgálják az egyes jogeseteket: ezért nem látszik fölöslegesnek róluk is egyet-mást elmondani” írja Werbőczy István a Magyarország szokásos jogának Hármaskönyvében. Magyarország szokásjogát Werbőczy gyűjtötte össze először. Werbőczy, aki közéleti szereplését maga is bírói pályán kezdte és ott is végezte, 1517-ben adta ki nyomtatásban Tripartitum Opus Juris Consuetudinarii Inclyti Regni Hungariae című művét, melynek 1894-ben megjelent, az eredeti latin szöveget is közlő, Csiky Kálmán által magyarra fordított és jegyzetekkel ellátott kiadása megtalálható a Székesfehérvári Törvényszék Könyvtárában.

 

A Hármaskönyv megjelenését követően a rendi országgyűlések már a XVI. században sürgették a törvények gyűjteménnyé szervezését. Végül Mária Terézia 1743-ban a jezsuitáknak adta a magyarországi jogszabályok gyűjteményének kiadásának kizárólagos jogát. 1751-ben Szegedi János már olyan hivatalos kiadást szerkesztett, melyben a törvényeket cikkekre és szakaszokra osztotta, jelentősen megkönnyítve ezzel a kötet kezelhetőségét. A Corpus Juris Hungarici – magyar törvénytár - kiadását az 1880. évi LIII. törvénycikk 1. §. értelmében kizárólag az állam kezdeményezhette, azonban tudományos vagy gyakorlati magyarázatokkal ellátott törvénygyűjteményt ezután is bárki kiadhatott. Ilyen magánvállalkozás keretében látott napvilágot az a millenniumi emlékkiadás, amelyet a Franklin Társulat jelentetett meg 1896-tól. A szerkesztők – Márkus Dezső, Térfy Gyula, Degré Miklós, Várady-Brenner Alajos, Vincenti Gusztáv és Gál László - a századfordulótól a törvénycikkek indokolásának is helyet szorítottak a kötetekben. A törvényszék gyakorló jogászai a sorozat 1912-ben megjelent köteteit megtalálják a törvényszéki könyvtár polcain, de a teljes anyag elektronikus formában minden történelem- és jogtudomány iránt érdeklődő számára elérhető itt: Corpus Juris Hungarici