Cím: 

6200 Kiskőrös, Petőfi tér 5.

Levelezési cím: 

6201 Kiskőrös, Pf.: 76

Központi telefonszám: 

+36 78 312 733

E-mail cím: 

[email protected]

Elnök: Dr. Pirisi Levente

Ügyfélfogadási rend

Elnöki iroda:

minden szerdán 8-12 óráig

Kezelőirodák:

Szerda: 9 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig
Egyéb napokon 9 órától 11 óráig

Ügyfélsegítő nap:

minden hétfőn 8:30 órától 12 óráig, 13:30 órától 15:30 óráig

Megközelíthetőség autóval

GPS: 46.62059762053718, 19.288426127665616

Parkolás

Parkolási lehetőség a bíróság épületének oldalában, illetve az udvaron található parkolókban van. Kiskőrösön a parkolásért nem kell fizetni.

Megközelíthetőség közösségi közlekedéssel

A Kiskőrösi Járásbíróság épülete busszal a központi pályaudvartól körülbelül 5 percre helyezkedik el, míg a vasútállomástól gyalogosan 15-20 perc alatt megközelíthető a Kossuth Lajos úton a központ irányába.

Akadálymentesség a Kiskőrösi Járásbíróságon

A Kiskőrösi Járásbíróság épülete teljesen akadálymentes.

A Kiskőrösi Járásbíróság megközelíthető gépjárművel is, a bíróság rendelkezik mozgáskorlátozott parkolóval.

Az ügyfelek akadálymentes tárgyaló iránti igényüket a +36 78 312 733 központi telefonszámon vagy a [email protected] email címen jelezhetik.

A Kiskőrösi Járásbíróság épületében akadálymentességet segítő infotábla és indukciós hurokerősítő is rendelkezésre áll.

Az akadálymentességgel kapcsolatos bármely probléma felmerülése esetén kérjük, bizalommal forduljanak a fenti elérhetőségen a bíróság dolgozóihoz.

A Kiskőrösi Járásbíróság története

A modern magyar bírósági szervezeti rendszer egyik fő eleme az első folyamodású bíróságokról szóló 1871. évi XXXI. törvénycikk, amely létrehozta a királyi járásbitósági rendszert és Kiskőrösön e törvény szerint 1872. óta működik a királyi járásbíróság, mint helyi szintű bíróság. A kiskőrösi királyi járásbitóság a Kalocsai Törvényszék fennhatósága alá tartozott.

A jelenleg ismert adatok szerint korábban is működött a korábbi szervezeti formák között bíráskodás Kiskőrösön, de erről felkutatott adatok nem állnak rendelkezésre, csak maga a tény ismeretes. Az adatok szerint 1872-től dr. Salamon Miklós volt a királyi járásbíróság elnöke és mint ilyen, az első elnök. 1901-től 1926-ig volt a bíróság vezetője dr. Szagmeister Lajos, aki a jelenleg ismert adatok szerint ezidáig a leghosszabb ideig volt a helyi bíróság első embere.

A Kiskőrösi Hitlap 1921. december 31-én közölte azt a hírt, hogy a "Kormányzó az igazságügy miniszter előterjesztésére a Kiskőrösi Járásbíróság elnökéül dr. Schmidt József szentendrei királyi járásbírót nevezte ki. Ezt követően már a bírósági vezetőváltozásokra nézve azt lehet mondani, hogy sűrűn változtak az elnökök, 1929-ben például már dr. Ungvári Antal királyi járásbíró vezette a bíróságot, a rendelkezésre álló adatok szerint valamikor 1927-ben neveztek ki. A Vármegyék országos címtára című kiadvány Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára első kötete tartalmaz adatokat (kb. 1930. júliusi kiadás) a Kiskőrösi Királyi Járásbíróságról. Ezek szerint ekkor dr. Ungvári Antal volt a bíróság elnöke, dr. Dér István és dr. Fromm László járásbírók, járásbírósági jegyző volt dr. Czakó Ernő és dr. Báthorí Gábor.

Az ismert adatok szerint telekkönyvi hatóság 1894. óta működött a királyi járásbíróság keretein belül, 1930-ban a fenti címtár tanúsága szerint Kármán Elemér volt a vezetője. Maga a királyi járásbíróság épülete egybeesett a városházával, egész pontosan a városháza épületének emeleti részét foglalta el a bíróság. A jelenleg ismert adatok szerint mintegy 10 éves előkészítő és építkezési munkát követően 1893-ban készült el a városháza, amely a maga korában a földrajzi régió-legkiemelkedőbb építészeti alkotása volt.

A rendelkezésre álló adatok szerint az első világháború, csakúgy, mint a II. világháború minimális fennakadást okozott a bíróság működésében, semmilyen közigazgatási és igazságügyi szervezeti változás nem érintette a bíróság működését még átmenetileg sem. A bíróság jelenleg 1990-től működik új helyen, míg az eredeti városházét teljes mértékben Kiskőrös Város közigazgatása veszi igénybe.

Természetesen időközben olyan szervezeti változások voltak, hogy a földhivatalok a bíróságok működésétől elkülönültek, de ezek nem érintették különképpen a bíróság működését.

Az utolsó lényeges szervezeti változás az volt, amikor a közjegyzői apparátus kikerült úgymond az igazság-szolgáltatás szervezeti rendszeréből.