A tanúgondozás magában foglalja

• a bírósági tárgyalásra idézett tanúk megfelelő tájékoztatását,
• a bíróságon megjelent tanúk várakozása során az elhelyezési feltételek biztosítását és
• a tanúkihallgatás körülményeinek javítását.

A legtöbb törvényszéken kijelöltek tanúgondozó munkatársakat, akikkel az ügyfelek a felmerülő kérdéseiket egyeztethették.

2015-től a tanúgondozás a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló, 2005. évi CXXXV. törvényben (továbbiakban: Ást.) az állam által az áldozat számára, szükségleteinek felmérését követően, azokhoz igazodóan nyújtott szolgáltatás egyikeként is megjelent.

Az Ást. 4. § (5) bekezdése szerint a bírósági tárgyalásra idézett tanú a megfelelő tájékoztatás érdekében bírósági tanúgondozóhoz fordulhat, aki a bíróság olyan ügyintézője, aki a tanú részére külön jogszabályban meghatározott módon felvilágosítást ad a tanúvallomás megtétele, az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében. Ezen rendelkezés tehát törvényi szintre emelte és állami szolgáltatásként nevesítette a tanúgondozás intézményét, azonban a bíróságok már ezt megelőzően is erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy hatékonyan biztosítsák a tanúk és áldozatok jogaiknak érvényesülését és hozzájáruljanak a tanúzási kötelezettség félelemmentes teljesítéséhez.

A legfontosabb cél nyilvánvalóan a tanúzási kötelezettség teljesítésének elősegítése, előremozdítva ezzel az időszerű ítélkezést is. A tanúgondozás és áldozatvédelem arra fókuszál, hogy

• biztosítsuk a tanúk részére a széleskörű és könnyen érthető tájékoztatást eljárási jogaikról, lehetőségeikről,
• elősegítsük az eljárásban a jogaik, így az áldozati jogok érvényesülését is – a pártatlanság és az elfogulatlanság sérelme nélkül –, illetve
• támogassuk azt, hogy félelem nélkül tegyenek vallomást.

A tanúkkal való érzékeny bánásmódnak egyik megnyilvánulási formája az, hogy lehetőség szerint a bíróságok biztosítják a tanúk részére a vádlottól, az eljárás más résztvevőitől elkülönített helyen várakozást, kihallgatást.

A bírósági szervezet segítséget nyújt a tanúzási kötelezettség teljesítéséhez azzal is, hogy a lehető legszélesebb körben (idézéseken, honlapokon, ügyfél-tájékoztató anyagokon, sajtómegjelenésekkel) törekszik a közérthető és pontos tájékoztatásra. Ez a széleskörű tájékoztatás gyakran a jogok és kötelezettségek ismertetésén túl gyakorlati információkat is nyújt a tanúk részére.

A tanúgondozás intézményének hozadéka az ügyfélközpontú szemléleten túl, hogy amennyiben egyre több jogtudatos, jogaival és kötelezettségeivel tisztában lévő tanúval kerülnek kapcsolatba a bíróságok, a tanúbeadványok száma kimutathatóan csökken, a megjelenési hajlandóság nő, mely végső soron előremozdítja az időszerű ítélkezést és erőforrásaink megtakarítását is eredményezi.

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatai szinte kivétel nélkül tanúként kerülnek az eljárásokban kihallgatásra, ezért 2015-től a tanúgondozás mellett az  áldozatvédelem témájával is foglalkozik az OBH.

Az áldozatvédelem hatékonyságát szolgálja egy olyan tájékoztatási háló is, amelynek segítségével a bíróságok munkatársai a megfelelő szervhez irányíthatják az áldozatot, így biztosítva azt, hogy az áldozat egyedi helyzetének megfelelő, szakszerű segítségben részesülhessen. Ezen áldozatvédelmi háló kiépítése iránt nem csak a törvényszékek elkötelezettek, hanem az OBH is, így mind az Országos Rendőr-főkapitánysággal, mind a gyermekvédelmi hálózat társszerveivel szoros együttműködést törekszik kiépíteni.