A polgári perben a bíróság a felek közötti személyi és vagyoni jellegű jogvitát dönti el, jogi konfliktusokat rendezi. A peres eljárás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályai szerint zajlik. A Pp. meghatározza a per megindításnak és lefolytatásnak teljes menetét, a felek jogait és kötelezettségeit. A Pp. például megmondja azt is, hogy miket tartalmazzon a keresetlevél, hogyan kell előterjeszteni a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat, kik tehetnek nyilatkozatot, vallomást és hogy mit tartalmazzon a bíróság ítélete.  Ezek a szabályok kötelezőek, sem a bíróság, sem a felek nem térhetnek el tőlük, még közös megegyezés, kérelem esetén sem.

A polgári pert a felperes indítja az alperes ellen, a perben a felek azonos jogokkal rendelkeznek. A perben a felek kötelezettsége a szükséges peranyag szolgáltatása és a jóhiszemű pervitel követelményének megfelelő közreműködés. A feleknek állításaikat bizonyítaniuk kell, a bíróság feladata tájékoztatni a feleket, hogy az egyes kérdésekben a bizonyítási kötelezettség melyik felet terheli. A bíróság a felek jogvitáját ítélettel dönti el, amellyel szemben fellebbezésnek van helye. Ebben az esetben az ügy másodfokú bíróság elé kerül, amelynek döntése jogerős, az ellen fellebbezni már nem lehet. A jogerős ítélet végrehajtható, és így rendeződik a felek közötti jogvita.

A polgári peres eljárásban a felperes, aki természetes és nem természetes személy is lehet, egyéni jogvédelmet kér vagyoni és/vagy személyi jogainak védelme érdekében. A polgári eljárásnak három fő része van:

• Az első a perindítás, amelyben a felperesnek szabályszerű keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz és tisztázni kell, hogy az eljárás feltételei adottak-e, nincs a pernek akadálya (tartalmi és formai követelményeknek megfelel-e a keresetlevél és annak mellékletei, érvényesíthető-e a követelés bíróság előtt, a felek jog- és cselekvőképessége stb.).
• A második a sikeres perindítást követően a perfelvételi szak, amelyben rögzíti a bíróság a felek tény- és jogállításait, jogi érveléseit, a benyújtott bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.
• A perfelvétel lezárást követően az érdemi tárgyalási szakban – a perfelvételi szakban rögzített keretek között – kizárólag csak a bizonyítás felvétele történik meg.

A felperesnek állítania kell mindazokat a tényeket, amelyek igényét megalapozzák. A perben az alperes a felperes által állított tényeket és jogot tagadja, vitatja. A feleket a polgári perben igazmondási kötelezettség és jóhiszemű pervitel kötelezettsége terheli. A peres felek kötelesek előmozdítani a per tisztességes lefolytatását és annak befejezését. A polgári per keretét a felperes jog- és tényállítása, valamint az alperes tagadása határozza meg: a bírósági eljárás a felek nyilatkozatán és kérelmein alapuló bizonyításon és ellenbizonyításon keresztül folyik le.

A bíróság a pervezetésével hozzájárul ahhoz, hogy a felek jogaikat megfelelően és a törvényben meghatározott módon gyakorolják és kötelezettségeiket teljesíthessék. A bíró a felekhez felhívásokat és kérdéseket intéz, meghatározza a bizonyításra szoruló kérdéseket és a per menetét, majd elvégzi a szükséges perbeli cselekményeket (pl. szakértő kirendelése, tanú meghallgatása stb.). Ezt követően a perbeli bizonyítékok mérlegelésével eldönti a jogvitát. A bíróság kötve van a felek kérelmeihez és indítványaihoz; hivatalból csak kivételesen, a törvény kifejezett felhatalmazása alapján folytathat le bizonyítást (pl. kiskorú gyermek védelme érdekében a családjogi perekben vagy a személyállapoti perekben).

A bíróság a pert - vagy annak egy szakaszát – lezáró döntése az ítélet, amelynek ki kell terjedni valamennyi kereseti kérelemre, valamint viszontkeresetre, ellenkérelemre és beszámítási kifogásra is. A bírósági döntésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie. A bíróság köteles megindokolni döntését, számot adva arról, hogy milyen tények illetve bizonyítékok alapján, milyen jog alkalmazásával hozta meg ítéletét. Az elsőfokú bíróság érdemi döntéseivel szemben a felek jogorvoslattal élhetnek, amelyre vonatkozó részletes tájékoztatást az ítéletnek tartalmaznia kell.