A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetve megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, de elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá, és elbírálására a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

Nem minősül panasznak az a beadvány, ami közigazgatási, büntető- vagy polgári eljárás megindítására szolgál (például: keresetlevél, feljelentés, stb.), illetőleg jogerősen elbírált vagy még el nem bírált ügyben benyújtott azon kérelem, melyet az adott ügyben alkalmazandó eljárási törvények (Be., Pp., Ket., Vht., stb.) alapján kell elbírálni (például: kizárás iránti kérelem, soronkívüliség iránti kérelem, fellebbezés, perújítási, valamint felülvizsgálati kérelem, stb.)

Nem minősül jog- vagy érdeksérelemnek az, ha a bíróság nem úgy dönt az ügyben, ahogy azt a peres fél szeretné, vagy ha büntetőeljárásban megállapítja a vádlott bűnösségét, hiszen ezen döntések – bár az érintett személyre nézve kétségtelenül hátrányosak – jogszabályon alapulnak, továbbá ellenük rendes (fellebbezés) és rendkívüli (perújítás, felülvizsgálat, stb.) jogorvoslatnak van helye.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése értelmében „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.

A bírói függetlenség Alaptörvényben deklarált ezen elve okán az eljárás szabályszerűségét, valamint a bírósági döntések megalapozottságát a jogorvoslati rend szerint egy felsőbb bíróság jogosult megvizsgálni. Ilyen jogosultsággal az OBH elnöke mellett más bírósági igazgatási vezetők sem rendelkeznek. Ebből következően a bíróság döntéseinek érdemét és az eljárás szabályszerűségét illető vélemény, kérelem a rendes és a rendkívüli jogorvoslat keretein belül terjeszthető elő.

Közérdekű bejelentés vagy panasz alapján az eljárásra jogosult bírósági vezető tehát kizárólag az ítélkezés ügykörén kívül járhat el; igazgatási, ellenőrzési jogköre nem terjed ki arra, hogy egy konkrét bírói döntést felülbíráljon, megváltoztasson; kizárólag a bíróság igazgatására tartozó kérdésben tehet intézkedést.

A panasz, közérdekű bejelentés előterjeszthető írásban (postai úton, elektronikus úton, vagy a bíróság gyűjtőládájában elhelyezve) vagy szóban. A szóban előterjesztett panaszt vagy közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult bíróság írásba foglalja.

A közérdekű bejelentést, panaszt a legcélszerűbb írásban vagy elektronikus úton eljuttatni közvetlenül az elbírálására jogosult bíróságnak a következők figyelembevételével.

A beadványban mindig meg kell jelölni az érintett bíróságot és az ügyszámot (ezek minden bírósági határozaton, iraton szerepelnek a bal felső sarokban). Az ügyintézést megkönnyíti, ha feltüntetésre kerül az érintett bíró (igazságügyi alkalmazott) neve is.

A rövid, lényegre törő fogalmazás segíti az ügyintézést.

Írásbeli beadvány esetén mindenképpen törekedni kell az olvashatóságra.

A bíróságok központi internetes oldalán (https://birosag.hu) az Országos Bírósági Hivatal, továbbá valamennyi bíróság címe, illetőleg egyéb elérhetőségei (telefon, fax, elektronikus levélcím) megtalálhatóak.

A közérdekű bejelentéseket, panaszokat a minél gyorsabb ügyintézés érdekében közvetlenül az elbírálásra jogosult bíróságnak kell benyújtani, ugyanis az elbírálásra nem jogosult bírósághoz benyújtott panaszt, közérdekű bejelentést érdemi vizsgálat nélkül továbbítani kell az elbírálásra jogosult bíróságnak.

A) A bíróság tevékenységét (mulasztását) érintő közérdekű bejelentést, panaszt az érintett bíróság elnöke, illetőleg a bíróság Szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) rendelkezése szerint eljáró más vezetője jogosult megvizsgálni és elintézni.

B) A bíró és az igazságügyi alkalmazott (bírósági titkár, bírósági fogalmazó, tisztviselő, írnok stb.) magatartása elleni panaszt a szolgálati helye szerinti bíróság elnöke, illetőleg a bíróság SZMSZ-ében foglaltaknak megfelelően kijelölt bírósági vezető, bíró vizsgálja meg.

C) A járásbíróság, kerületi bíróság elnöke elleni panaszt a törvényszék elnöke vizsgálja meg és intézi el.

D) A törvényszék és az ítélőtábla elnöke elleni, illetve az OBH tevékenységére (mulasztására) vonatkozó panaszt az OBH elnöke, illetőleg az SZMSZ-ének rendelkezése szerint eljáró más vezetője vizsgálja meg és intézi el.

E) Ha a bejelentő a járásbíróság, kerületi bíróság elnökének intézkedését nem tartja kielégítőnek, kérésére a közérdekű bejelentést, panaszt annak felülvizsgálata keretében a törvényszék elnöke intézi el.

F) Ha az előzőekben írt felülvizsgálatra irányuló kérelem az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének intézkedésére vonatkozik, a közérdekű bejelentést, panaszt annak felülvizsgálata keretében az OBH elnöke, illetőleg a SZMSZ-ének rendelkezése szerint eljáró más vezetője vizsgálja meg és intézi el.