A büntetőeljárás célja a bűncselekményt elkövető személy büntetőjogi felelőssége felőli döntés. Magyarországon kizárólag a bíróság állapíthat meg bűnösséget és szabhat ki büntetést.

Bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén hivatalból vagy feljelentésre indul eljárás. Feljelentést tehet a bűncselekmény áldozata és az, aki arról tudomást szerzett. A feljelentést a rendőrségnél kell megtenni.

A büntetőeljárás a nyomozással indul, amelynek két szakasza van: a felderítés és a vizsgálat. A felderítés célja annak tisztázása, hogy valóban történt-e bűncselekmény, és ki az elkövetője. A szükséges adatok összegyűjtését követően sor kerülhet a gyanúsításra, amelyet a vizsgálat követ. Ennek célja a bizonyítékok összegyűjtése. Az általános nyomozó hatóság a rendőrség, de bizonyos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve az ügyészség is folytathat nyomozást.

A nyomozás eredménye vagy az eljárás megszüntetése, vagy a vádemelés. A büntetőügyek döntő többségében az ügyészség emel vádat, mert az ügyészség a közvádló. Néhány esetben a sértett közvetlenül képviselheti a vádat, ezek a magánvádas és a pótmagánvádas eljárások.

Vádemelést követően az ügy bírósági szakba kerül. A bíróság először előkészítő ülést tűz ki, amelyre az ügyészséget, a vádlottat és a védőt is megidézi. Az előkészítő ülésen a vádlott beismerő vallomást tehet és lemondhat a további bizonyításról, ebben az esetben vele szemben azonnal ítélet születhet. Amennyiben erre nem kerül sor, a bíróság tárgyalást tűz ki, amely a bizonyítás színtere. A tárgyaláson a vádlottnak lehetősége van a védekezését előadni, a felek bizonyítást indítványokkal élhetnek, amely alapján a bíróság tanúkat hallgat ki, szakértői véleményt szerez be, stb.

A tárgyalás záró mozzanata a határozat meghozatala. Ha a bíróság érdemben dönt a büntetőjogi felelősségről, ítéletet hoz. Az ítélet lehet bűnösséget megállapító vagy felmentő.

A tárgyaláson jelenlévő felek általában nyomban nyilatkoznak arról, hogy tudomásul veszik-e a bíróság ítéletét vagy fellebbeznek azzal szemben. Ha szükséges, e nyilatkozat megtételére három munkanap is fenntartható.

Az elsőfokú bíróság döntését a másodfokon eljáró bíróság bírálja el, a járásbíróság ítéletét a törvényszék, a törvényszék ítéletét pedig az ítélőtábla. A másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy – teljes megalapozatlanság illetve súlyos eljárási szabálysértés esetén – hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Ha a büntetőjogi felelősség kérdésében eltérő döntés születik az első- és másodfok között, harmadfokú eljárásra is sor kerülhet, amelyet vagy az ítélőtáblán vagy a Kúrián folytatnak le.

Amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, a benne foglalt rendelkezéseket végre kell hajtani. Ez a kiszabott szankciótól függően több szerv feladata. A pénzbüntetést a bíróság gazdasági hivatala hajtja be, a közérdekű munka végrehajtásában a pártfogó felügyelő működik közre, a szabadságvesztés végrehajtása pedig a büntetés-végrehajtási intézetekben történik.