A munkaügyi perek közé 2018. január 1-jétől kizárólag a munkaviszonyból (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján létesített jogviszonyból) eredő, a közalkalmazotti szolgálati jogviszonyból, a törvényben foglalt kivételekkel a szolgálati jogviszonyból, a közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, a szakképzés során kötött szakképzési munkaszerződésből eredő, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő és a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból származó munkaügyi igények érvényesítése tartozik.
Ilyenek például a munkabérrel kapcsolatos, a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatásokkal kapcsolatos, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek (felmondás jogellenességének jogkövetkezménye iránti perek, stb.), a munkáltatóval vagy a munkavállalóval szembeni kártérítési perek vagy a kollektív szerződéssel, üzemi megállapodással kapcsolatos perek.

A munkaügyi pert keresetlevéllel kell megindítani. Munkaügyi perben – ha jogi képviselő nélkül jár el - kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, nem fogalmazhatja, szerkesztheti meg önállóan. Munkaügyi perben a peres feleknek nem kötelező jogi képviseletet igénybe venniük. Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni, a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes törvényszéken, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

A munkaügyi perekben 2020. április 1-jétől a törvényszékek járnak el. A fellebbezéseket az ítélőtáblák bírálják el.

Több kereseti kérelem esetén, ha valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre tartozna, a pert az illetékes törvényszéken a munkaügyi perben eljáró tanács bírálja el. A jogi képviselet változatlanul nem kötelező a munkaügyi perekben!

Az általános szabályok mellett a munkaügyi pert a munkavállaló megindíthatja azon törvényszék előtt is, amelynek illetékességi területén:

• saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye van, vagy
• amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

A munkavállaló számára kedvező új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló (alperes) belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben továbbra sincs helye illetékességi kikötésnek!

FIGYELEM! A 2018. január 1-je előtt munkaügyi perként definiált egyes pertípusokat (pl. közszolgálati jogviták, társadalombiztosítási, állami foglalkoztatási szerv ellátásával és támogatásával kapcsolatos eljárások) 2018. január 1-től a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint intézik. 2020. április 1-től  e perekben nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el, melyek regionális illetékességgel rendelkeznek.