Az új polgári perrendtartás alkalmazásának kihívásai
A Magyarországon 2018. január 1-jétől alkalmazandó új perrendi kódex (Pp.) hatálybalépésének előzményeivel foglalkozó írás első része bemutatja, miként készültek fel a bíróságok a Pp. alkalmazására: az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) milyen igazgatási és szakmai feladatokat kellett megoldania, s ennek során milyen eredmények születtek. A tanulmány vázlatosan ismerteti azokat a bíróságokra háruló és megoldandó kodifikációs és igazgatási feladatokat, amelyek megelőzték az új perrendi szabályozás bevezetését.
Az írás második része az OBH Pp.-munkacsoportja által elvégzett egyik kutatás eredményét mutatja be. A felmérés mintegy 800 bírónak az új Pp. aktív bírói szerepfelfogásával kapcsolatos attitűdjét vizsgálta – egyrészt a Likert-féle (attitűd)skála alkalmazásával, másrészt a bírósági szakmai kollégiumok véleményeinek szövegelemzésével. A bírák többsége pozitívan viszonyul a tiszta ítélkező bírói funkcióhoz, a felek perbeli támogatását minimálisra szorító és a felek rendelkezési jogát előtérbe helyező perrendi szabályokhoz. Alapvetően a procedurális igazságosságot és a bírói pártatlanságot érvényre juttató Pp.-t támogatják az alsóbb fokon dolgozó és – számarányukban többségben lévő – bírák. A jellemzően idősebb, felsőbb bíróságokon dolgozó bírák körében kimutatható volt a többségi véleménytől eltérő kohorszattitűd: számukra meghatározó jelentőségűnek bizonyult az anyagi igazság érvényre juttatását biztosító Pp., és ebből adódóan az aktívabb, szélesebb eljárási jogokkal rendelkező bírói funkcióhoz viszonyulnak pozitívan.
The article dealing with the antecedents of the New Civil Procedural Code’s entry into force in Hungary on 1 st January 2018 is divided into two parts. The first part shows how the courts prepared for the application of the New Code, what sorts of administrative and professional tasks the National Office for the Judiciary had to complete and the results it reached. This part of the article describes in broad terms the codification and administrative tasks courts had to solve prior to the entry into force of a new code of civil procedure.
In the second part of the article the research results of the Working Group on the New Code of Civil Procedure formed within the National Office for the Judiciary is described shortly. The research presents the relation of almost 800 judges towards the active case management principle reflected in the New Code. The survey was conducted through the application of the Likert attitude scale and text analysis of professional judicial colleges’ opinions. The majority of the judges reacted positively to the procedural rules on purely adjudicating functions, on minimizing procedural assistance provided to the parties, and on promoting the parties’ right of self-determination. Basically the judges working at the lower instances – and being the majority – took a positive approach to the Code on Civil Procedure, which promotes procedural justice and judicial impartiality. A dissenting cohort attitude was visible among judges at the higher instances and particularly those of older age: for – older – judges adjudicating at the higher instances a Code of Civil Procedure championing material justice is of decisive importance, and therefore they take a more positive stand on a more active judge’s function with broader procedural rights.