Kedves Fiatal!

Ezen az oldalon azokra a kérdésekre igyekszünk választ adni, amelyek akkor merülnek fel benned, ha egy bűncselekmény áldozata, tanúja vagy esetleg elkövetője leszel és a hatósággal kapcsolatba kerülsz.

Ha nem találsz választ a kérdésedre, akkor kérd az adott ügyben a nyomozó, ügyész vagy bíró segítségét. Segíteni fog, hiszen számít a véleményed és fontos, hogy tudjad mi fog történni az ügyedben.

Ne tűrd el, hogy társaid elvegyék a dolgaidat, kihasználjanak, zsaroljanak!

Biztosan hallottál már arról, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények esetén már a 12 éves gyermek is büntethető. Ha egyik társad elveszi a dolgaidat és esetleg a megszerzés érdekében még bántalmaz is, mindenképpen szólj a szüleidnek, tanáraidnak, mert ez bűncselekmény és ehhez neki nincs joga. Ha folyamatosan pénzt kéregetnek tőled és ellenkezésed esetén veréssel fenyegetnek vagy többen megfélemlítenek, ne félj segítséget kérni! Senki nem tehet ilyet következmények nélkül, bátran szólj egy felnőttnek, akiben megbízol.

Sértettként, ha egy bűncselekményt valósítanak meg a sérelmedre, jogok illetnek meg, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az ügyben eljáró rendőrségnek, ügyésznek és bíróságnak fontos a te nyilatkozatod, bátran merjed elmondani, hogy mi történt veled. Az eljárásban tanúként fogsz részt venni.

Mit jelent a tanúzás, milyen jogok illetnek meg és milyen kötelezettségeid vannak ?

Ha valamilyen törvénybe ütköző cselekedetet követnek el a sérelmedre, akkor te ebben az ügyben sértettként, illetve tanúként fogsz részt venni. A sértett azon tanú, aki sérelmet szenvedett a bűncselekmény következtében, amely lehet anyagi, lehet testi sérülésben megnyilvánuló vagy személyedre, becsületedre sértő. Ha ilyen sérelem ér és még nem töltötted be a 18 életévedet, akkor szüleid segítségével kell megtenned a feljelentést, azaz azt a nyilatkozatot, amelyben kéred a neked sérelmet okozó megbüntetését. Az ügyben eljáró hatóság meg fog téged hallgatni, ahol el kell mondanod, hogy mi történt a legjobb tudásod szerint. Ezen meghallgatás gyakorlatilag a tanúkénti meghallgatás. Ide veled jöhetnek a szüleid, jelen lehetnek a meghallgatásod alatt, kivéve persze azon esetet, amikor éppen valamelyik szülőd valósít meg veled szemben olyan cselekményt, amely bűncselekménynek minősül. Jelen lehet az érdekedben eljáró ügyvéd is, aki figyel arra, hogy minden jogodat gyakorolni tudjad. A vallomás során arra kell figyelned, hogy csak olyat állítsál, ami valóban megtörtént, mert ha nem így teszel, akkor te is bűncselekményt valósítasz meg, a hamis vád bűntettét. A tanúmeghallgatásra egy okiratot, úgynevezett idézést kapsz.

Mit jelent az idézés, mit kell tennem ?

Az idézés egy olyan irat, amellyel a nyomozó hatóság, rendőrség, ügyészség vagy a bíróság azt kéri tőled, hogy az azon szereplő időpontban és helyen jelenjél meg. Az idézésben szereplő időpontban és helyen kell tanúvallomást tenned, ha valamilyen bűncselekmény sértettje vagy, vagy láttál ilyen cselekményt. De idézést kapsz akkor is, ha te vagy az a személy, aki ezt a sérelmet okozta, a bűncselekményt elkövette. A meghallgatásra magaddal kell vinned az okmányaidat, ott igazolnod kell, hogy te vagy a megidézett személy. Ha a meghallgatásra iskolai időben kerül sor, igazolást kapsz, hogy ott voltál, illetve az utazási költségeidet is megtérítik.

Ha valami miatt nem tudsz megjelenni az idézésre, akkor azt feltétlenül jelentsd be a téged idéző hatóságnak arra az ügyszámra, amely az idézésen szerepel, mert ha nem jelzed a távolmaradásod okát, akkor szüleidet megbírságolhatják, valamint akár elő is vezettethetnek a rendőrséggel.

Ha beteg vagy a meghallgatásra kijelölt időpontban, akkor orvosi igazolással, ha elutazol vagy egyéb elfoglaltságod van, akkor megfelelő irattal jelezd ezt a hatóságnak.

Ha elkövetője vagyok a bűncselekménynek, milyen következménye lehet annak, ha nem megyek el az idézésre?

Ha te vagy az a személy, aki másnak anyagi kárt, személyi sérülést vagy más problémát okozott, akkor neked fokozott figyelemmel kell eljárni a megjelenési kötelezettség teljesítésében. Ha nem mész el az idézésre és annak előzetesen, vagy az időpont elteltét követő 8 napon belül nem adod indokát, akkor téged rendbírsággal sújthat a hatóság, elővezettethet a rendőrséggel, körözésedet rendelheti el, vagy súlyos esetben elfogatóparancsot is kibocsáthat ellened.

A rendbírság az egy pénzösszeg, amelyet meg kell fizetned, ha nem fizeted meg át fogják változtatni elzárásra, azaz börtönbe kerülhetsz.

Az elővezetés azt jelenti, hogy a rendőrség elmegy érted a lakásodra, általában kora reggel és bekísérnek a bíróságra, amelynek a költségét ugyancsak ki kell fizetned.

A körözésed elrendelésekor – ha már nem talált meg a rendőrség a lakásodként bejelentett címen – bekerül a neved egy országos nyilvántartásba, amelyet minden rendőr lát és ha találkoznak veled figyelmeztetnek, hogy a bíróság keres és vedd át az idézéseket, vagy jelentkezz azon a bíróságon, illetve megkérdezik a tartózkodási helyedet és azt bejelentik a bíróságnak.

Az elfogatóparancs ennél súlyosabb intézkedés, ekkor a téged igazoltató rendőr nem engedhet el, hanem be kell kísérjen 72 órán belül a bíróságra, vagy azon hatósághoz, aki veled szemben ezt az elfogatóparancsot kiadta. Itt a bíróság fog dönteni arról, hogy hazamehetsz vagy előzetes letartóztatásba helyez. De ez kizárólag akkor fordulhat elő, ha súlyos bűncselekményt valósítottál meg és elmulasztasz megjelenni az idézésre.

Tanúként milyen jogaim vannak? Találkoznom kell az elkövetőkkel az eljárás alatt? Megtudhatják a személyi adataimat?

Az eljárás során megillet az a jog, hogy a személyi adataid, akár a neved eltitkolását is kérheted. Ilyen esetben a te zártan kezelt személyi adataidat kizárólag az ügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozóhatóság tekintheti meg. Ha a neved eltitkolását is kéred, akkor egy számot kapsz és ezen fognak szólítani.

Az ügyedben eljáró bíróságnak, hatóságnak nem az a célja, hogy ismételten átéld azt a rossz érzést, ami a sérelmedre elkövetett bűncselekményt kísérte és ha nem akarsz nem is kell találkoznod azzal vagy azokkal a személyekkel, akik ezt neked okozták. Bátran mond el a félelmeidet a bírónak, nyomozónak, ügyésznek és ő biztosítani fogja, hogy ne kelljen újra átélned ezen rossz dolgokat.

Ha még nem vagy 14 éves akkor még nagyobb védelemben részesülsz. Nem is kell elmenned a bírósági tárgyalásra, hanem külön fognak meghallgatni egy úgynevezett gyermekmeghallgató szobában, amely kifejezetten arra van berendezve, hogy te ne izgulj, ne félj elmondani a veled történteket, vagy amit láttál.

Mennyiben más az eljárás és a büntetés, ha még nem vagy 18 éves, amikor bűncselekményt követsz el?

Ha még nem töltötted be a 18. életévedet, amikor bűncselekményt követtél el, akkor az eljárás kezdetétől egy ügyvédet rendel ki neked a hatóság, aki ellátja a védelmedet, azaz mindent elkövet azért, hogy a jogaid ne csorbuljanak és hogy mindig tudjad, hogy mi történik veled, mire számíthatsz. Ezen kívül a szüleid egyike törvényes képviselőként is részt vesz az eljárásban, azaz megkapja ő is a vádiratot, meghallgatják a tárgyaláson és minden döntésre neki is van nyilatkozati joga. Az ügyedben eljáró ügyész, valamint bíró kizárólag olyan személy lehet, aki ilyen ügyekre kijelölést kapott, azaz fiatalkorúak ügyésze, illetve fiatalkorúak bírája. Ha súlyos bűncselekményt, például rablást valósítottál meg, nem egyedül ítélkezik a bíró, hanem két ülnökkel, akkor az egyik ülnök pedagógus, aki a hivatásából eredő tudásával segíti a jogi egyetemet végzett hivatásos bírót. És ami nagyon fontos, soron kívül kell intézni az ügyedet, késedelem nélkül.

A jogkövetkezményeknél is számos eltérés van, ha még nem töltötted be a 18. életévedet. A fiatalkorú elkövetők esetén különösen fontos a fokozatosság. Először a legenyhébb intézkedést kell alkalmazni és ha az nem vezet eredményre, nem jár a kívánt hatással, mert a fiatalkorú újabb bűncselekményt követ el, akkor kell szigorúbban fellépni.

Milyen intézkedés a leggyakoribb fiatalkorú elkövetőkkel szemben?

A bíróságnak nem az a célja, hogy megbüntesse, börtönbe zárja a fiatalkorú elkövetőeket, hanem hogy helyes irányba fejlődjenek, megváltozzanak, tanuljanak, dolgozzanak és ne kövessenek el újabb bűncselekményt. Ezen célokat leginkább a próbára bocsátás és a pártfogó felügyelet biztosítja. A próbára bocsátás azt jelenti, hogy a bíróság kimondja a bűnösséget, de nem szab ki büntetést, hanem meghatároz egy időintervallumot és ha az alatt nem követsz el újabb bűncselekményt, akkor eredményes a próbára bocsátás és nem leszel már büntethető ezért a cselekményért.

A próbára bocsátás ideje alatt pártfogó felügyelet alatt is állsz. A pártfogó felügyelő egy olyan személy, aki segít abban, hogy tanulmányokat folytass, hogy megtaláld a helyes viselkedési szabályokat, életvezetési tanácsokkal lát el és segít a problémáid megoldásában. Külön magatartási szabályokat is előírhat számodra a bíróság, amelyeket be kell tartanod.

Mi az oka annak, hogy valaki lopás miatt bíróság elé kerül, míg mást megbírságolnak?

Hogy egy a más vagyonát sértő cselekmény bűncselekménynek minősül vagy csak szabálysértés, azt az eltulajdonított dolog értéke, illetve az elvétel körülményei döntik el. Amennyiben az eltulajdonított érték nem éri el az 50. 000 forintot, a cselekmény nem bűncselekménynek, hanem tulajdon elleni szabálysértésnek minősül. De 50.000 forint érték alatti eltulajdonítás esetén is minősülhet lopás vétségének a cselekmény, ha erőszakkal történik az elvétel, ha rendszeresen követ el ilyen cselekményt valaki. A bűncselekménynek szigorúbb a megítélése és súlyosabb következménnyel jár.

Csak egy füves cigit szívtál el a barátokkal mégis eljárást indítottak ellened ?

A kábítószer fogyasztás akármilyen kicsi mennyiségben is történik, Magyarországon tilos, bűncselekménynek minősül. Azonban a következmények szempontjából nem mindegy hogy mit tesz az elkövető a kábítószerrel. Ha másnak átadod, értékesíted, több személynek vásárolsz egyszerre és nekik szétosztogatod, vagy árulod a kábítószert a legsúlyosabb következményekre számíthatsz. Ilyen esetben akár börtönbe is kerülhetsz fiatal korod ellenére.

Ha csak fogyasztod a kábítószert és azt kizárólag azért vásárolod, hogy elfogyaszd, akkor más lehetőségeid is vannak. Ha beismered a bűncselekmény elkövetését és részt veszel egy hat hónapig tartó folyamatos kábítószer használatot kezelő ellátáson és azt igazolod, akkor nem leszel büntethető. Ilyen lehetőségekről a kórházakban, rendőrségen érdeklődhetsz.

Mi a különbség a pszichoaktív anyag és a kábítószer között? Mi az hogy kemény és light drog?

A pszichoaktív anyag egy olyan anyag, amely a kábítószerek „előszobája”, azaz kimutathatóan károsan befolyásolja a szervezet működését, a személyiséget, viselkedést, azonban nem olyan intenzitású mint a régebb óta piacon lévő drogoké. Ezek az anyagok is listára kerülnek, megszerzésük, tartásuk is tilalmazott.

Az új pszichoaktív anyag birtoklása, fogyasztása „még nem” bűncselekmény, viszont „már” szabálysértés. Ha azonban ezt átadod, eladod, drágábban értékesíted tovább, ugyanúgy bűncselekmény, mint a kábítószer esetében. Ezen anyagok tekintetében a tiltólista az anyag vegyületét tartalmazza, tehát azon anyagokat tekintjük tiltott szereknek, amelyek a listán szereplő vegyületeket tartalmazzák. Ezt egy adott por, tabletta, anyag esetében vegyészszakértő állapítja meg.

A kemény és lágy (light) drogok között a szervezetre gyakorolt hatása tesz különbséget. A heroin, kokain, és más keményebb drogok rövidebb idő alatt kisebb mennyiségben is kifejtik azt a hatást, hogy a fogyasztó keresi a vásárlási lehetőségeket, szüksége van a szerre rendszeresen, ha nem jut hozzá fizikai rosszullétet érez. A marihuana, füves cigi fogyasztása esetén ez a hatás hosszabb ideig tartó rendszeres fogyasztást követően alakul csak ki. Ugyanakkor vannak olyan drogok, amelyek leginkább party drogként terjedtek el, pl. az amfetamin, speed – jellemző megjelenési formája az exctasy tabletta – ahol a fogyasztók nagy része nem válik napi használóvá.

Sajátos a helyzete ebből a szempontból a marihuánának, mely gyakran válik napi fogyasztási cikké, használói mégsem érzik magukat függőnek. Tudni kell ezen anyagról, és hatóanyagáról a delta-9-THC-ról, hogy meglehetősen „sunyin” működik, bár nem látványosan, de átveszi az uralmat a használó szervezete fölött, szép lassan eluralja elsősorban a memória központot, rendszeres használata memória vesztéssel, koncentrációzavarral, tanulási képesség csökkenésével, egyfajta eltompulással jár együtt.

Válaszolunk kérdéseidre:

13 éves vagyok, büntető ügyben tanúként fog meghallgatni a bíróság. Hol, hogyan történik a meghallgatás? Nagyon izgulok, hogy idegességemben mit fogok mondani.

 A bíró a 14. életévét be nem töltött gyermeket, így téged is nem a tárgyalóteremben, hanem speciális ún. gyermekmeghallgató szobában hallgat meg, ahol a barátságos berendezés és a jelenlévők szűk köre igyekszik biztosítani félelmeidnek, gátlásaidnak az oldását (a szobáról részletesebben olvashatsz a „ Kapcsolat a bírósággal „ pontban). A meghallgatáson rajtad kívül csak a bíró, a jegyzőkönyvvezető és a törvényes képviselőd (elsősorban szüleid) vannak jelen, tehát a vádlott és az eljárás egyéb résztvevői nem. A bíró lehetőség szerint/ amennyiben az épület adottságai lehetővé teszik gondoskodik arról is, hogy a szoba megközelítésekor ne érjen olyan élmény, ami életkorodnál fogva a nyugalmadat megzavarja, így a bíróságnak csak olyan épület részein fogsz áthaladni, ahol nincsenek ügyfelek, akár más eljárások vádlottjai.

16 éves vagyok, idézést kaptam büntető ügyben a bíróságra. Valahogy elkerülhető, hogy a vádlottal találkozzam?

A bíró dönt arról, hogy azt a gyermeket, aki meghallgatásának időpontjában a 14. életévét betöltötte, de a 18. életévét nem, tárgyalóteremben, vagy lehetőség szerint speciális ún. gyermekmeghallgató szobában hallgat ki tanúként, ahol a barátságos berendezés és a jelenlévők szűk köre igyekszik biztosítani a félelmeidnek, gátlásainak az oldását (a szobáról részletesebben olvashatsz „ Kapcsolat a bírósággal„ pontban). A bírónak mérlegelnie kell többek között az életkorodat, testi - érzelmi fejlettségedet, a vádlottakkal való kapcsolatodat és a bizonyítási eljárás érdekeit. A kihallgatás a tárgyalóteremben az eljárás többi résztvevőjének jelenlétében történik, a gyermekmeghallgató szobában rajtad kívül csak a bíró, a jegyzőkönyvvezető és a törvényes képviselőd (elsősorban szüleid) van jelen. Ha bíró a tárgyalóteremben való meghallgatás mellett dönt, Te és törvényes képviselőd akár helyben is kérhetitek, hogy a bíró a vádlottat a tárgyalóteremből a meghallgatásod idejére küldje ki. Ilyen kérelmet korábban is írhattok a bíróságnak (akár e-mailen), vagy ez ügyben telefonon a tanúgondozóval is beszélhettek, ilyenkor a bírónak már előzetesen módjában áll intézkedni avégett, hogy a vádlottal a tárgyalóterem előtt se találkozz. Ilyen esetben a bíróság másik, a bíró által megjelölt részében kell várakoznod és a bíró a jegyzőkönyvvezetőt küldi érted olyan időpontban, amikor a vádlott nincs a tárgyalóterem közelében.

Idézést kaptam a bíróságra, de ebben az időpontban suliban kellene lennem. Elengednek a suliból?

Igen, az iskolának kötelessége biztosítani a jelenlétedet. Ha a megjelenés akadálya valamilyen méltányolható halaszthatatlan iskolai elfoglaltság (pl. vizsga, osztálykirándulás), azt a bíróságnak haladéktalanul, lehetőség szerint okirattal igazolva jelezd, a bíróság méltányossági jogkörében eljárva engedélyezni fogja a távollétedet és egy új időpontra fog idézést küldeni.

A sulim kap-e arról értesítést, hogy büntető eljárás van ellenem folyamatban? Ha az eljárás befejeződik az ítéletet a bíróság a suli részére megküldi-e?

 Nem. Az iskola felé egyetlen büntető ügyben eljáró hatóságnak sincs jelzési kötelezettsége. Fontos azonban tudni, hogy a rendőrségnek már a nyomozati eljárás során kötelessége beszerezni személyi körülményeid felderítése érdekében ún. környezettanulmányt, melyet megkeresésére a kormányhivatalok alkalmazásában dolgozó pártfogó felügyelő készít el. A pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítése körében felkeres a lakásodon olyan időpontban, amikor szüleid is otthon vannak, sok mindenről fogtok beszélgetni, a pártfogó felügyelő szeretne megismerni, tisztázni fogjátok azt is, hogy melyik suliban tanulsz. Ezt követően megkeresi a sulidat, hogy a tanulmányi eredményedről, magatartásodról jellemzést készítsen. A bíróság szintén iskolai jellemzés beszerzése iránt intézkedik a korábban közölt adatok frissítése végett, ha már máshol tanulsz, az új sulidat keresi meg. Akár a pártfogó felügyelő, akár a bíróság keresi meg a sulidat, megkeresésének okát közölnie kell. A jellemzést az igazgató vagy az osztályfőnököd készíti el, tartalmaznia kell, hogy mennyit, milyen okból, igazoltan vagy igazolatlanul hiányoztál az iskolából, a félévi és év végi bizonyítványok eredményeit, esetleges szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetéseidet, ha indult ellened fegyelmi eljárás, úgy annak eredményét, társas kapcsolataid jellemzését, végül, de nem utolsó sorban minden olyan, az iskolai kötelezettségeken túlmutató tevékenységedet, melyekben szép eredményt értél el. Az igazgató és az osztályfőnököd így megtudják, hogy ellened büntető eljárás van folyamatban, de kötelesek titkosan kezelni, vagyis senkinek nem adhatják tovább.

16 éves vagyok, idézést kaptam büntető ügyben a bíróságra. Anya nem tud velem jönni mert dolgozik. A nagyim eljöhet?

 Igen. A 18. életévét be nem töltött gyermek törvényes képviselője legtöbb esetben a szülő, helyette akadályoztatása esetén meghatalmazással más is eljárhat, ezek a következők: hozzátartozó (egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó-, a mostoha-, és a nevelőszülő, az örökbefogadott-, a mostoha-, és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, és a jegyes, a testvér, a házastárs, és a jegyes egyeneságbeli rokona és annak testvére, valamint a testvér házastársa), és akár ügyvéd is. Fontos, hogy a nagyinak a szüleid valamelyikétől meghatalmazása legyen. Ez egy olyan papír, amin a szüleid kijelentik, hogy tudomásuk van arról, hogy helyettük a nagyi kísér el téged és ez így nekik is jó. Ezt a papírt a szüleidnek saját kezűleg kell írniuk és aláírniuk, ha gépen írják és kinyomtatják, a meghatalmazást két tanúnak kell aláírnia, vagy ügyvédnek, közjegyzőnek kell hitelesítenie. Tanú lehet a nagyapád, nagykorú testvéred, vagy más nagykorú ismerős is. Ha valami miatt nem tudtok írni meghatalmazást, a nagyi akkor is mindenképpen menjen el veled, a kihallgatásodkor jelen lehet. Bár a szüleid helyett nem nyilatkozhat, de te nagyobb biztonságban érzed magadat.

A suliban többen megvertek és elvették a mobiltelefonomat. A rendőrségen feljelentést tettünk, de időközben anyáék megbeszélték a dolgot a srácok szüleivel, a mobiltelefont is visszakaptuk. Visszavonhatjuk-e a feljelentést?

Nem. A Büntető Törvénykönyvben szabályozott bűncselekmények alapvetően ún. közvádas bűncselekmények, amely azt jelenti, hogy a büntető eljárás lefolytatásához fokozott állami érdek fűződik, az államot a nyomozás felügyeletében és a bíróság előtti eljárásban az ügyész képviseli. Ennek az oka, hogy az állam feladata nem csak a te egyéni sérelmednek az orvoslása, hanem a megfelelő büntetés kiszabásával további lehetséges sértettek, így a társadalom védelme. Ezt az érdeket nem írhatják felül az elkövetővel szemben tanúsított megváltozott érzéseid. A Büntetőeljárási Törvény csak szűk körben, az ún. magánvádas ügyekben bízza a sértett pillanatnyi döntésére, hogy az elkövető megbüntetését kívánja-e, ezekben az ügyekben nem jár el ügyész, az eljárás során a sértettnek kell a maga igazát képviselni, bármikor dönthet úgy is, hogy a feljelentését visszavonja, mert az elkövető megbüntetését már nem akarja. Ezek a bűncselekmények: könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés. A te esetedben sajnos ezeknél sokkal súlyosabb dologról volt szó.

Loptam egy cipőt a plázában, nem is tudom, miért csináltam, hiszen akár meg is vehettem volna. A  bűncselekményt a gyanúsítottkénti meghallgatásomkor beismertem. Bementem az üzletbe és beszéltem az üzletvezetővel is, elnézést kértem tőle, nagyon megértőnek bizonyult. Szeretném, ha minél hamarabb túl lennék ezen az egészen. A nyomozó tájékoztatott, hogy anyával kérhetünk ún. közvetítői eljárást, akkor nem lesz bírósági tárgyalás. Pontosan mit jelent ez és mi a teendőnk?

 A közvetítői eljárás lényege, hogy az állam saját büntető igényéről az elkövető és a sértett kapcsolatrendszerének helyreállítása érdekében lemond, feltéve, hogy ahhoz a sértett maga is hozzájárul, az elkövető további jogkövető életvezetése a kifogástalan előéletére és a büntető hatóságokkal való őszinte együttműködésére figyelemmel valószínűsíthető, valamint az okozott sérelmet vállalja és anyagi körülményeire tekintettel képes jóvátenni. A bűncselekmények legtöbbje esetében az állam nem mond le erről az igényéről, ezért a Büntetőeljárási Törvény csak bizonyos bűncselekmények esetén engedi a közvetítői eljárást. A lopás enyhébben minősülő estei, amit te is úgy tűnik elkövettél, ide tartozik. Az ilyen kérelemről a felek személyes meghallgatása után nyomozati szakban az ügyész, bírósági szakban a bíró dönt. Megengedő döntés esetén az eljárást hat hónapra felfüggeszti, a felfüggesztés ideje alatt az illetékes igazságügyi szolgálat munkatársa az eljárást lefolytatja: a felek személyes meghallgatásával a jóvátétel formáját megállapítja, eredményét ellenőrzi, majd az ügyészt, bíróságot az eljárás sikerességéről vagy sikertelenségéről tájékoztatja. Ha az eljárás sikeres volt, az ügyész, bíróság az eljárást megszüntetheti, de az ügyész dönthet úgy is, hogy vádat emel, a bíróság dönthet úgy is, hogy folytatja az eljárást. Ez utóbbi esetben azonban a bíróság ítéletének meghozatalakor a lehető legméltányosabb módon fog eljárni veled szemben.