Ügyvédek a bírósági közvetítői eljárásban

Az ügyvédek hatékonyan tudják támogatni ügyfelüket a közvetítői eljárásban is. Annál is inkább, mert az  ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 1. §-a kimondja, hogy az ügyvéd közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Erre a megegyezésre teremt költséget nem növelő, gyors és rugalmas lehetőséget a bírósági közvetítés.

Maga az ügyvéd is lehet mediátor, végezhet közvetítői tevékenységet. Ilyenkor azonban figyelembe kell venniük a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény összeférhetetlenségi szabályait (25.§), továbbá közvetítői szerepkörben jogi képviselői tevékenységet egyáltalán nem láthatnak el.

Az ügyvédek és ügyvéd-mediátorok hitelesen tudják a közvetítés, mint a per hatékony kiegészítő elemének választásában segíteni az ügyfeleket. A közvetítői eljárás során pártatlan, kívülálló fél, a közvetítő hatékony módszerek alkalmazásával tárja fel a jogkérdések mögött húzódó konfliktust.

Az ügyvédek általában igen hamar felismerik, hogy az adott jogvita és az abban rejlő konfliktus megoldásában hatékony lehet-e a közvetítés. Ha igen, ügyfeleiknek ajánlhatják az eljárást, ahol ők maguk is a fél tanácsadó támogatójaként részt tudnak venni. Sőt, kifejezetten hasznos az ügyvédi részvétel a közvetítői eljárásban, mivel a felek a jogi ismereteket, amelynek alapján a megállapodásukat megköthetik  – az ügyvédtől kapják meg és nem a bírósági közvetítőtől, aki sem tanácsot, sem megoldási javaslatokat nem ad.

Az ügyvédeknek jelentős szerepe van az olyan ügyekben, amelyekben összetett jogi problémát kell kezelnie a közvetítőnek, mivel ő jogi szempontból nem minősíti az ügyet. Ilyen esetben az ügyvéd részvétele garanciát ad arra, hogy a közvetítő, akár még ha jelentős jogi szakértelemmel is rendelkezik, ne kerüljön ki a pártatlan és semleges közvetítő részéről elvárt pozícióból és ne kelljen állást foglalnia jogi kérdésben, mivel ez közvetítőként nem feladata.

Közvetítői eljárásra kifejezetten alkalmas ügyek

Ha az ügyvéd az ügyfelével folytatott konzultáció és az átadott iratok alapján azt látja, hogy

1. üzleti érdekek indokolják a további üzleti kapcsolatok fenntartását,
2. a gyorsaság fontos tényező az ügyben (egy vállalkozás léte múlhat rajta, vagy egy kezdődő családi konfliktus elmérgesedhet),
3. érzelmi okok, rokonok érintettek a jogvitában, akik között a kapcsolat továbbra is megmarad, így feltétlenül érdemes javasolni a közvetítő segítségül hívását.

Az ügyvéd megbízásának szükségessége továbbra is fennmarad, amíg az ügy végleges megoldást nem nyer. A közvetítő feladata a felek közötti párbeszéd újraindítása, a konfliktus mibenlétének, okainak feltárása, az érdekek tisztázása, a felek saját megoldási javaslatainak, köztük eddig nem bevont erőforrások felderítése és előhívása. Az ügyvéd jelenléte ebben a folyamatban arra garancia, hogy a formálódó megegyezésből a jogvita tárgyát képező megállapodás jogi szabatossággal és a jogszabályoknak való megfeleléssel a végrehajthatóság szempontjából garantált legyen -  ezzel is védve az ügyfele érdekét. A kizárt ügycsoportokban természetesen nem lehet kezdeményezni bírósági közvetítői eljárást.

Az ügyvéd eljárása bírósági közvetítés érdekében

Tájékoztatja ügyfelét és a másik felet is, (szükség esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjét is) arról, hogy bírósági közvetítést igénybe lehet venni bírósági eljárás megindítása esetén peres és nemperes eljárásokhoz kapcsolódóan egyaránt. Az eljárásért külön díjat vagy illetéket, a már lerótt illetéken kívül nem kell fizetni, tehát nem növekszik az ügyfél pereskedéssel összefüggő kiadása. A felek a közvetítői eljárás segítségével.  A közvetítői eljárás segítségével a felek magánautonómiájukba tartozó döntéseikre épülhet a bírósági ügy kimenetele.

Tájékoztatja ügyfelét arról, hogy a bírósági közvetítés alapján illeték kedvezményt vehet igénybe.

Eljár a bírósági közvetítés során létrejött megállapodás végrehajthatóvá tétele érdekében.

A bírósági eljárás során aktívan kezdeményezheti a bírósági közvetítés igénybe vételét és a közvetítői eljárás során részvételével aktívan támogatja ügyfelét.

A megállapodás alapján szükségessé váló okiratok szerkesztésében részt vesz, vagy azokat maga készíti el.

A peres eljárásra kapott ügyvédi meghatalmazás csak akkor terjed ki a bírósági közvetítői eljárásra is, ha ez nevesítve kerül benne.

A közvetítés anyagi vonzatai

Önkéntes közvetítésnél a felek választhatnak:

• A fél fordulhat bírósági közvetítőhöz. A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes, a bírósági közvetítőnek nem kell semmilyen díjat fizetni, költséget téríteni.
• Ha a fél nem bírósági közvetítőhöz fordul a közvetítői eljárás lefolytatása iránt, a közvetítő díja a felek és a közvetítő szabad megállapodásának tárgya. A közvetítő költségeit is meg kell téríteni, szükséges lehet a költségek előlegezése is.

Kötelező közvetítés elrendelése esetén a felek választhatnak:

• Bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmet terjesztenek elő a bíróságon. Ennek az eljárásnak nincs költségvonzata a felek számára.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által vezetett közvetítői névjegyzékben található olyan „külső”, nem bírósági közvetítőt is felkérhetnek az ügyükben való eljárásra, aki alávetési nyilatkozatot tett. Ebben az esetben mind az első megbeszélés, mind pedig az eljárás óradíja megegyezik a jogi segítségnyújtó mindenkori óradíjának az összegével, amelyet felenként kell számolni.

• Amennyiben a felek alávetési nyilatkozatot nem tett, külső, nem bírósági közvetítőt kérnek fel az IM által vezetett névjegyzékből, a közvetítői eljárás díját a fenti módon kell számolni. (A különbség annyi, hogy az alávetési nyilatkozatot tett külső közvetítő a kötelező közvetítés lefolytatása iránti felkérést köteles elfogadni, azt nem utasíthatja vissza, míg az alávetési nyilatkozatot nem tett közvetítő nem köteles a felkérést elfogadni.)

A közvetítő óradíját és költségét a feleknek kell megfizetniük a megállapodásuk arányában.

Érvényesíthető illeték kedvezmény

• 90% az illetékkedvezmény, ha a felperes legkésőbb az első tárgyaláson keresetétől eláll, ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor és a per e szünetelés folytán megszűnik, ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek, ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.
• 70% az illetékkedvezmény, ha a per megszüntetését közösen kérik, ha az eljárás szünetelés folytán szűnik meg, illetve az első tárgyalást megelőzően egyezséget kötnek.
• 50% az illetékkedvezmény, ha az első tárgyalást követően nyújtják be a felek a közvetítői eljárásban készült megállapodásukat, amit perbeli egyezségként a bíróság jóváhagy.

Nem bírósági közvetítő díjának beszámítása az illetékbe

• A fenti kedvezményeken kívül további illeték kedvezményt lehet érvényesíteni, ha a felek külső közvetítőhöz fordultak. A számára kifizetett bruttó óradíjából – maximum 50.000 Ft-tal csökkenthető a peres illeték. Például, ha a felek az első tárgyalást követően külső mediátornál (nem bírósági közvetítőnél) megállapodást kötnek, amit a bíróság egyezség formájában jóváhagy, akkor a peres eljárás illetéke - az 50% illetékmérséklésen túl - tovább csökkenthető a külső mediátor bruttó munkadíjával, de maximum 50.000,- Ft-tal. A fizetendő illeték mértéke azonban nem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. A külső mediátor 50.000,- Ft feletti díját és egyéb költségét a feleknek kell fizetniük.

A perben engedélyezett költségmentesség nem terjed ki a bírósági közvetítői eljárásra.